balazsh - Zakynthos 2015

Az út

Az út oda szinte eseménytelen volt.  Röszkére érve nem volt előttünk senki. Ilyet még nem tapasztaltunk, de a határ üres volt. Pedig előzetesen nagyon tartottam a szombat esti indulástól. Belgrád után volt autópálya-felújítás tereléssel, éjszaka ezzel sem volt gond. A határ utáni első pihenő a lapovoi OMV benzinkút volt. A benzinkútról elindulva elkezdett esni az eső, ami kitartott egészen a görög határig. A szerb-macedón határon gyorsan túljutottunk, majd a határ utáni első kúton tartottunk egy rövid technikai szünetet. Itt elment mellettünk egy idősebb lengyel buszsofőr és megszólított minket tört magyarsággal. Kiderült, hogy az apja és ő is dolgozott régen Budapesten. Elbeszélgettünk vele egy kicsit és megállapodtunk a nagy igazságban: „Lengyel-

magyar, két jó barát”. :)  Ezután következett az RT Petrol benzinkút, ahonnét egy gyors tankolás után mentünk is tovább. A macedón-görög határhoz közeledve meglepetés ért, mivel a sor kb. 1 km volt. A helyismeretet kihasználva, a Casino-s benzinkútra behajtva, majd azon áthajtva sikerült egy kicsit rövidíteni a várakozást. A görög oldalra átérve, a teherautós sávban előrementem, hogy majd átengednek, ahogy szoktak, de most ez nem sikerült. Be kellett állni a sorba, persze visszamenni nem tudtam, így elöl kellett bepofátlankodni. Ez persze a többieknek nem tetszett, de szerencsére nem kellett miattunk sokat várni, mert szinte meg sem álltunk a határon, csak intett a határőr, hogy menjünk. Ezért is nem értem, hogy ugyanaz az ember miért nem engedett át a mellette lévő kapun?
A határon elfogyasztottuk a szokásos reggelinket, majd indultunk tovább Delphoi felé. Katerini környékén ismét elkezdett esni az eső. Tartottunk még egy pihenőt, mint a 2013-as krétai út során is az Aegan benzinkútnál, ahol már Athén felé menet is elkészült az étterem.  Majd hamarosan letértünk az autópályáról. Delphoi-ba érkezve egyenesen mentünk a szállodához, ami előtt leparkoltunk, és elfoglaltuk a szobáinkat.

 


Delfoi
Szállást, mivel biztosra mentem, előzetesen foglaltam a booking-on, a neve Arion Hotel. Megjegyzem felesleges volt, mivel a kocsiból kiszállva egyből jött egy idősebb úr, aki szállást kínált. Természetesen olcsóbban, mint ahogy foglaltuk, sőt még a bookingos árakkal is tisztában volt. Mindenesetre a foglalást nem bántuk meg, mivel a hotel jó volt. Kaptunk 2 db kétágyas egymás melletti szobát, kilátással a tengerre. A hűtő jól hűtött, ami jól jött a jégakkuk újrafagyasztására, a fürdő tiszta volt, az ágy viszonylag kényelmes. Az ár egy éjszakára 4 főre reggelivel 80 Euró.
Az adminisztráció és a szükséges holmik bepakolása után elindultunk vacsorázni. Végigsétáltunk a főutcán megfelelő helyet keresve és végül a hotel érdekeltségi körébe tartozó tavernába ültünk be, ahova a hotelkulcs kedvezményt jelentett. A vacsora finom volt, de nem felejthetetlen.
Vacsora után még elsétáltunk a múzeum felé, hogy a másnapi parkolási lehetőségeket feltérképezzük, majd visszamentünk a hotelba.  A hosszú út után nem volt gond az alvással.
Reggel korán keltünk és elfogyasztottuk a reggelit, ami ugyan bőséges, de nem volt túl változatos a kínálat. Ezután összepakoltunk, rendeztük a számlát és indultunk a múzeumba. Először a szabadtéri részt sétáltuk be, majd a fedett múzeumot. (Delfoi belépő 9 Euró/fő, diákoknak ingyenes /magyar diákigazolvány elegendő/)
A múzeumok után indultunk is a Korinthiakos Kolpos északi oldalán vezető főúton a Rio-Antirrio híd felé. A hídon az útdíj kifizetése után áthajtottunk, majd autópályán - megkerülve Patras-t - folytattuk utunkat Killini felé. Killinibe érkezve megvettük a jegyünket a Levante Ferries (www.levanteferries.com) irodájában a kompra, ahol, ha oda-vissza megvettük, akkor egy fő ingyen utazhatott vissza (oda-vissza összesen 4 fő + 1 Opel Zafira 108,5 Euró). Majd mivel volt még időnk, kerestünk egy gyrosost. A felejthető gyros elfogyasztása után visszatértünk a kikötőbe, ahol már láttuk közeledni a kompot. A kompút viszonylag gyorsan telt, viszont nem felhőtlenül, ugyanis az autóból kiszállva észrevettem, hogy a bal hátsó kerekem lapos. Többször lementem a kocsihoz megnézni, hogy mi van a gumival, szerencsére tovább nem eresztett. Mikor a komp kikötött, sok választás nem volt, így lapos kerékkel lehajtottam a kompról, és az első benzinkúton felfújattam. (Azóta többször nem engedett le, hogy mi történt akkor, nem tudom… ) A benzinkútról a GPS egyenesen a szállásra vezetett minket. De milyen egyenesen? Olyan utakon jártunk, amin valószínűleg csak a helyiek közlekednek. Ha megnézitek a térképet, látható, hogy Zakynthostól Alikana-ig rengeteg út van. Valószínűleg a GPS adatbázisban egyenrangúként vannak felvéve, és a távolságokban sem lehet nagy különbség, ezért hol erre, hol arra tervezett a gép. Ha már GPS, akkor megemlítem, hogy minket nem vitt, csak egyszer tévútra, amikor is az út egy ház kertjében végződött. Amúgy mindig a kívánt célpontoknál kötöttünk ki, az útvonal az már más kérdés.

 

 

 

A szállás
A szálláshoz (Amboula Beach Apartments) érkezve bekanyarodtunk az udvarra, megálltunk és már jött is Tenea, aki átadta az apartmanunkat. Ténea egy rendkívül kedves és barátságos házigazda volt. Az apartman nem túl nagy, viszont a görög átlagnál jobban felszerelt. Az udvara gyönyörűen gondozott. A főépületben 6 db apartman található, illetve volt egy különálló épület, ahol a házigazdánk lakott, és volt még egy kiadó apartman. A mi apartmanunk (The Boats) az 1. emeleten volt, a nappaliban maximálisan felszerelt konyhasarok, kinyitható kanapéággyal, étkezőasztallal. A hálószoba szinteltolással (2 lépcsőfok) és tolóajtóval volt leválasztva. Mindkét helyiségből külön teraszra lehetett kijutni. A hálószobában klíma, a nappaliban csillárventillátor biztosította a kellemes hőmérsékletet.


Partok
A partok változatosak, inkább homokosak.

Amboula Beach. Az apartmanunk alatti part. Meglehetősen szűk, kavicsos part. A vízbe stégről lehet bejutni és hamar mélyül. A parton füves napozóterasz van kialakítva. Egy pozitívuma volt, a közelsége. Sokszor nem használtuk.

Kalamaki Beach. Laganas mellett található strand, a víz lassan mélyülő, a part homokos, de nem az az igazi puha homok, hanem inkább kemény összeálló.

Gerakas Beach. A nemzeti park része, a tengeri teknős kedvelt költőhelye. A part vízhez közel eső pár méteres sávja használható, ami napernyőkkel és napágyakkal van feltöltve. A távolabbi rész korlátokkal el van kerítve, és minden hely, ahova tojást rakott a teknős, külön meg van jelölve. Őrök is vigyáznak a rendre. A víz lassan mélyül, a part puha finom homokos. A kedvenc strandunk lett, itt többször voltunk.

 

Porto Roma Beach. Csak megálltunk a parton megfelelő helyet keresve, de nem strandoltunk. Meglehetősen sűrűn vannak a napernyők, a tuc-tuc zene szólt. Inkább tovább álltunk.

Banana Beach. Hosszú homokos part. Napernyők több sorban. A közlekedést fajárda segíti. Bár, étterem, mosdó a napernyők felett. Mindenféle jót lehet bérelni. A part finom homokos, a víz lassan mélyül.

Porto Zoro Beach. A part homokos és kavicsos is egyben. A vízben először kavics, majd homok van. A víz viszonylag lassan mélyül.  A strand jobb oldalán a sziklák jól néznek ki. Itt néhányan homokkővel kenik a bőrüket.

Navaggio öböl. Csak a víz felől közelíthető meg. A part az előzetes elképzelésekkel ellentétben kavicsos, én erről olvastam, így nem volt meglepetés. A víz gyorsan mélyül és hidegebb, mint máshol. A parton lévő roncs mögött már kezd homokhoz hasonlítani a föveny.  Zakynthoson járva kihagyhatatlan.

 

A nyugati oldali öblök közül csak a Porto Vromi nevű öbölben fürödtünk, a többit csak megnéztük. A víz itt gyorsan mélyül és hidegebb, mint a keleti oldalon. A keleti oldalon a sznorkelezést el lehet felejteni, itt azért lehet próbálkozni.

 

 



Programok

Kirándulás északnyugatra. Az első kirándulásunk volt. Az útvonal fő megállói Exo Chora - az 1000 éves olajfa, a Navagio kilátó, a Skinari fok, Agios Nikolaos és Xigia Beach volt. Természetesen útközben többször megálltunk egy-egy jó fénykép kedvéért. :)  Mivel a Navagio kilátóhoz útba tudtuk ejteni Exo Chorat, ezért mi sem hagytuk ki a híres 1000 éves olajfa megtekintését. Érdekes látvány volt, de hasonlókat máshol is lehet látni. A Navagio kilátó a vártat hozta. A kilátó-ketrechez nem álltunk sorba, inkább a sort meglátva egyből jobbra, a többek által említett ösvényen indultunk el. Útközben is több helyről fényképeztük a hihetetlen kékséget, de az igazi panoráma valóban az út végén tárult elénk. Miután kigyönyörködtük magunkat a látványban, visszasétáltunk az autóhoz. A sziget legészakibb részét, a Skinari fokot vettük célba. Itt érdeklődtünk a hajózási lehetőségekről és sétáltunk egyet. A világítótornyon, a kőmalmokon és a panorámán kívül más említésre méltó nincs. :) Innét már hazafele indultunk, de még megálltunk Agios Nikolaosban és a Xigia Beach-nél is. Agios Nikolaosban ismét a hajózási lehetőségekről érdeklődtünk, innét több cég is indít hajóutakat a Navagio öbölhöz és a Kék barlangokhoz. A Xigia Beach-et, mivel már későre járt az idő, csak fentről néztük meg.

   

 

Keri, Laganas és a főváros. Ez egy újabb körút volt. Első célpont a Keri kilátó volt. A látvány pazar. A parkolóban látszott, hogy a naplementenézésre is fel vannak készülve, ugyanis körben szalmabálák voltak lerakva. A parkolótól délre és északra is érdemes elsétálni a kitaposott ösvényeken, mivel a panoráma leírhatatlan. Kerinél a Görögország legnagyobb zászlaját nem láttuk, csak az oszlopát. Feltételeztük, hogy a viszonylag erősebb szél miatt nem húzták fel. Visszafele jövet Keri faluban még észrevettünk egy templomot, amit megnéztünk volna, de az udvarnál beljebb nem jutottunk. Laganasban érdeklődtünk a csónakbérlési lehetőségekről, besétáltunk a fahídon a Cameo-szigetig, ami esküvő miatt zárva volt, majd a tengerpartra merőleges főutcán a búfelejtő helyek között végigautózva a fővárosba mentünk. Itt sétáltunk a parton és a sétálóutcában. Vacsoráztunk a part menti úton lévő Varkarola tavernában, amit bátran tudok ajánlani. A sétánk során találkoztunk egy kb. 50 fős tüntető csoporttal, akik először egy erkélyről beszélő embert figyeltek, majd valamit skandálva együtt elsétáltak.

 

Csónakbérlés. A legjobb és legemlékezetesebb programnak bizonyult. Miután előzőleg megérdeklődtük a módját és az árakat, reggel korán indultunk Laganasba. Itt először megnéztük a teknőst a parton, majd béreltünk csónakot. Csónakokból több teljesítményű és méretű is van. Nekünk szerencsénk volt, mivel a kisebbek már elfogytak, és látták, hogy elszántak vagyunk, ezért a nagyobbat megkaptuk a kisebb árán. 4 órás bérlésben állapodtunk meg, amit ők soknak tartottak, mi keveselltük. Egy gyors oktatás után már indultunk is a Marathonisi-sziget felé, amit először megkerültünk. A kerülő közben több helyen is megálltunk. A második kikötés, mikor a horgonyt a mélybe engedtük, nem volt a legszerencsésebb, mivel a horgony úgy beakadt egy sziklába, hogy nehezen tudtuk csak kiakasztani. De szerencsére sikerült, így indultunk tovább. Marathonisi-szigetet körbejárva elindultunk Keri sziklái felé. Azokat sajnos nem lehetett megnézni a vízből, mivel addig nem szólt a ”hajózási engedélyünk”.  Azért így is láttunk csodás helyeket a csónakból. Ameddig volt csónakforgalom, elmentünk, majd visszafordultunk. Még egyszer visszamentünk a Marathonisi-szigetre, mivel az első körünknél az egyik parton nem álltunk meg egy nagyobb turistahajó miatt. Miután a kihagyott partot is megnéztük, elindultunk a nyílt víz felé, hátha találkozunk teknőssel. Ez sajnos nem sikerült, viszont a kölcsönzési időnk a vége felé járt, így elindultunk a partra. Szomorúan adtuk vissza a csónakot, mivel fantasztikus élményekben volt részünk. Aki megteheti, ne hagyja ki a csónakbérlést!

 

 

Naplemente nézés. Egy újabb körút keretében naplementés vacsorát terveztünk. A körút Macherado, Kiliomenos, Agios Leon és Kambi, mint főbb falvakat ejtette útba. Megálló az Agios Leonban lévő templomnál, Porto Roxa és Porto Limnos öblökben volt. A Kambi egyik éttermében a naplemente sajnos nem sikerült tökéletesre, mivel az idő a távolban meglehetősen párás volt.

 


Hajókázás. Az előzetes információszerzés után az Agios Nikolaosból induló hajókázás mellett döntöttünk (ár 4 főre 60 Euró). Olyan utat választottunk, ami a Navagio-öblöt és a Kék barlangokat is útba ejti. Egy viszonylag kis hajót sikerült kifogni, így nem voltunk sokan. A hajó először a Navagio-öbölben kötött ki, ahol volt 1 óránk fürödni. Az öbölben folyamatos a hajóforgalom. Az érkező hajók kikötnek, az utasok leszállnak, majd a hajó félreáll. A strandolásra szánt idő eltelte után a hajó visszaáll, az utasok fel, majd hajó el. A partról már írtam. Visszafele a hajónk bement egy barlangba, illetve egyen átment, amikbe éppen csak befért. A kapitány meglehetősen ügyesen kormányozta, illetve a segítői is ügyesen tolták el a szikláktól a hajót. Ezek után még megálltunk egy barlangnál, ahol ugrálni és úszkálni lehetett. A barlangból kifelé úszva csodás kék színe volt a víznek a beszűrődő napfény miatt. Hazafelé ismét megálltunk a Xigia Beach-nél, de ismét nem mentünk le. Viszont sikerült kifigyelni a technikát, hogy a mélybe hogy jut le a fenti ellátóból a rendelt áru. :) Az alsó és felső pontot egy biciklivázból eszkábált, biciklikerékkel hajtott drótkötélpálya köti össze, a drótkötélen pedig egy kosár van. A lenti ember felveszi a rendelést, a fenti ember beteszi a kosárba és letekeri az árut. :D  Ez a nap is egy élményekkel teli kirándulással zárult.

 

Bochali és Monastery of Panagia Skopiotissa. Kintlétünk alatt a neten böngészve találtam egy videót Zakynthosról, amiben volt egy hely, amiről még nem olvastam sehol. Elkezdtem keresgélni és megtaláltam a GPS koordinátáit. De ne rohanjunk előre. Első megállónk Bochali volt, ahonnét kiváló panoráma nyílik Zakynthos városra és a környékre. A várba is kifizettük a belépőt, de a sétálási lehetőségen kívül mást nem kaptunk érte. A romokból nem sok látszott, viszont körbesétálva szép panorámát láthattunk. A várból a monostor volt a cél. A monostort a Gerakasba tartó főútról lehet megközelíteni. A főútról letérve egy néhol elég meredek szakaszokat is tartalmazó kb. 3,5 km hosszú földúton (a nehezebb részek betonosak) lehet megközelíteni a helyet. A monostor alatt van egy kantin, mi itt csak lassítottunk, majd a nyitott kapun áthajtva egyenesen felmentünk a romokig. Pár perc után jött az úriember autóval és nyitotta a kápolnát és mondott pár szót. Sétálgattunk a romok között, bementünk a kápolnába, gyújtottunk gyertyát, majd elsétáltam a sziklák felé vezető ösvényen. Az ösvény nem hosszú, a végétől látszik Kefalonia, Peloponesos és a sziget déli csücske is. Lefele megálltunk a kantinnál frissítőt venni, majd indultunk a Porto Zoro Beachre.

 

 

 



Hazaút
Mivel a kompra oda-vissza megvettük a jegyet, ezért a hazaút időpontja nem volt kérdéses. A komp pontosan indult és pontosan érkezett. Kikötés és kiszállás után indultunk Patras felé. A Rio-Antirrio hídon átkelve az utunk balra vezetett, mivel Vergina megnézése volt még tervbe véve. Az ötös út viszonylag kanyargós, de jól autózható. Több helyen is autópálya váltja már ki, ahol nincs, ott pedig látszik, hogy épül. Az út Ioannina-nál ér ki az Egnatia Odos-ra, ami már ismerős terep volt. Verginába érkezve megnéztük a múzeumot, ami még az előzetesen nem túl lelkes fiamnak is nagyon tetszett. (Múzeumi belépő 8 Euró/fő, diákoknak ingyenes.) Majd elindultunk a szabadtéri rész felé, de egy tábla fogadott minket, hogy felújítás miatt nem látogatható. Így kissé csalódottan indultunk el Makrigialos felé, ahol egy éjszakára szállást foglaltunk előzetesen. Megérkezve az Achillion Hotel nevű szállodához elfoglaltuk a szobáinkat, előzetesen 4 ágyas apartmant foglaltunk a bookingon, de a recepciós a gyerekeket látva felajánlott  2 db 2 fős szobát ugyanazon az áron. Nem is tudom, hogy mondjam. Sem a hotel, sem a falu nem az volt, ahol szívesen eltöltenénk 1 éjszakánál többet. Már többször megállapítottuk, hogy az általunk preferált helyek és az északi szárazföldi részek között meglehetősen nagy a kontraszt és ez most sem volt máshogy.
Reggel ébredés, pakolás, reggeli vásárlás és indulás volt a program. Semmi extrát nem tudok írni az útról. Jól haladtunk. Macedóniában az autópályát újították fel egy szakaszon, ez csak hazafele okozott némi lassulást, Szerbiában délen készül az új autópálya, ezért volt terelés, Belgrád alatt pedig szintén autópálya-felújítás volt.

Összegzés
Nem bántuk meg, hogy Zakynthost választottuk, egyszer mindenképpen látni kell. Plusz így már az összes nagy Jón-tengeri szigeten voltunk. :)
A szállásunk kiváló volt. A tavernákról, egy kivételével, jó véleménnyel voltunk. Ez az egy a szállásunk alatti partnál, a parton lévő (a tenger felé fordulva) jobb oldali (a bal oldali remek, ott 2x is voltunk).
Az utak jók, bár GPS nélkül sokszor nem tudtam volna, hol járunk, annyira sűrű és kanyargós az úthálózat. Az, hogy nem tudom, merre járok, elég ritka. A párom szerint iránytű van a fejemben, mert mindig tudom, merre állunk, na itt felmondta a szolgálatot a beépített szerkezet.
Aki teheti, a csónakbérlést ne hagyja ki. Nem is értem, hogy egyéb szigeteken miért nincs lehetőség erre, mármint arra, hogy mindenféle papírok nélkül lehessen kis teljesítményű csónakot igénybe venni.

 

FOTÓALBUM

 

A szigeten megtettünk 721 km-t.  Zakynthos bejárt útjai. (egy-két sárga fő út azért kimaradt. :) )

 

A szokásos útinaplóim (a dőlt betűs időpontok a görög időzóna szerint vannak írva):

Útinapló oda
Indulás (Budakalász) 0 21:50
Röszke határ 191 km 0:26 - 0:50
1. fizetőkapu (3 Euró) 288 km 1:40
2. fizetőkapu (2,5 Euró) 353 km 2:15
3. fizetőkapu (cetli) 408 km 2:50
ÖMV benzinkút Lapovo 500 km 3:35 - 4:15
4. fizetőkapu (6,5 Euró) 620 km 5:15
5. fizetőkapu (2 Euró) 643 km 5:28
Szerb - macedón határ 780 km 7:05 - 7:36
1. fizetőkapu (1,5 Euró) 796 km 7:54
2. fizetőkapu (1,5 Euró) 843 km 8:22
3. fizetőkapu (1,5 Euró) 874 km 8:40
RT Petrol benzinkút 945 km 9:15 - 9:42
Macedón - görög határ 960 km 9:51 - 12:05
1. fizetőkapu (1,2 Euró) 1026 km 12:41
2. fizetőkapu (2,2 Euró) 1040 km 12:50
3. fizetőkapu (2 Euró) 1098km 13:21
4. fizetőkapu (2 Euró) 1117 km 13:37
5. fizetőkapu (1,4 Euró) 1135 km 13:56
6. fizetőkapu (4 Euró) 1171 km 14:17
Aegan benzinkút 1239 km 15:00 - 15:35
7. fizetőkapu (3,5 Euró) 1258 km 15:42
Letérés a pályáról (0,45 Euró) 1308 km 16:11
Delfoi érkezés 1384 km 17:30
Delfoi indulás másnap 11:55
Rio-Antario híd (13,2 Euró) 1505 km 13:42
Kyllini érkezés 1593 km 14:55
Komp indul 16:00
Szállásra érkezés 1605 km 17:50

 

Útinapló haza
Indulás (Szállás) 0 9:20
Zakynthos komp 10 km 9:45
Kyllini indulás 11:50
Rio-Antario híd (13,2 Euró) 101 km 12:54
Egnatia Odos felhajtó 307 km 15:38
1. fizetőkapu (2,4 Euró) 317 km 15:45
2. fizetőkapu (2,4 Euró) 358 km 16:09
3. fizetőkapu (2,4 Euró) 468 km 17:17
Vergina érkezés 504 km 17:45
Vergina indulás 19:43
Makrygialos érkezés 549 km 20:23
Makrygialos indulás (másnap) 9:21
1. fizetőkapu (2,2 Euró) 559 km 9:30
2. fizetőkapu (1,2 Euró) 580 km 9:38
Görörg - macedón határ 645 km 10:13 - 9:41
RT Petrol benzinkút 661 km 9:53 - 10:26
1. fizetőkapu (1,5 Euró) 732 km 11:07
2. fizetőkapu (1,5 Euró) 761 km 11:29
3. fizetőkapu (1,5 Euró) 804 km 11:57
Macedón - szerb határ 820 km 12:06 - 12:23
1. fizetőkapu (2 Euró) 957 km 14:00
2. fizetőkapu (cetli) 980 km 14:13
ÖMV benzinkút 1099 km 15:26 - 15:51
3. fizetőkapu (6,5 Euró) 1191 km 16:40
4. fizetőkapu (2,5 Euró) 1246 km 17:12
5. fizetőkapu (3 Euró) 1311 km 17:55
Szerb - magyar határ 1406 km 18:47 - 18:59
Hazaérkezés 1598 km 21:05