A múló évszázadok során előfordult, hogy magyar emberek görög földön hoztak létre említésre méltó, komoly dolgot. Soroljuk föl őket!
1. Kavalában a mai városháza magyar szempontból érdekes. Báró Herzog Péter magyar nagykereskedő építtette 1895-ben saját palotájának, egy bajor kastély mintájára. Halála után egy dohánycég birtokába került a palota. 1937-ben vette meg Kavala városa önkormányzati célokra.
Herzog kereskedőcsaládból származott. (Lovasberény, 1838 - Budapest, 1914) 1886-ban csetei előnévvel gyermekeivel együtt nemesítették, majd 1904-ben bárói rangra emelték. Cége különösen a gyapjú- és a dohánykivitelre szakosodott. A „törökországi Cavallában” is létesített dohánykereskedelmi lerakatot. Herzog Péter fia, Mór Lipót híres műgyűjtő lett. 
2. "A Korinthoszi-csatorna is magyar lesz
Magyar emlékművet avatnak ma Görögországban, a Korinthoszi-csatornánál Türr István és Gerster Béla építők tiszteletére.
Türr István kezdeményezésére és Gerster Béla tervei alapján 1882. május 5-én kezdték meg a Peloponnészoszt Attikától elválasztó korinthoszi-földszorost átvágó csatorna építését, amelyet 1893. augusztus 6-án adtak át.
A 6.345 méter hosszú csatorna vízmélysége 8,5 méter, a vízfelszínen 25, az alján 22 méter széles. A vízi út 325 kilométerre rövidítette meg az Adria és Athén közötti utat.
Az avató ünnepségen többek között beszédet mond Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára és Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke.
[Forrás:kulturpart.hu] Jox "
 |
 |
 |
3. Magyar tűzoltók Görögországban
www.youtube.com/watch
2007. augusztus 26. Magyar tűzoltók indulnak a görögországi tűz oltására
18 fővárosi tűzoltó és egy orvos járművekkel és tartalék felszerelésekkel indul hétfőn reggel Görögországba, hogy az ott tomboló erőtüzek oltásában segédkezzen.
A válogatott csapat a fővárosi tűzoltóság Dologház utcai épületétől indul el két járműfecskendővel és két, tartalék felszereléseket, élelmiszert szállító autóval Görögországba. A csoportot Cziva Oszkár tűzoltó ezredes vezetője irányítja.
4. Árpád-házi Szent Piroska
Szent Piroska (1088 – 1134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, Irén (Eiréne) néven bizánci császárné. Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő leánya, 1104-től Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár (1118 - 1143) felesége. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját.
Piroska mindössze két esztendős volt, amikor anyja meghalt, majd 1095-ben apját is elveszítette. A teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt. 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta, mely magyarul azt jelenti: BÉKE.. Házasságából nyolc gyermek származott.
A kortársak csodálták szépségéért. Bizáncban különösen föltűnő volt szőke haja és kék szeme. Gyönyörű mozaikképe ma is megcsodálható a Hagia Szofiában.
Mély vallásossága, melyet otthonról hozott, vezette tetteit, és méltán kivívta az udvar és a nép tiszteletét, szeretetét. Hűséges, okos társa volt császári hitvesének, és jó császárnője népének.
Piroska a bizánci udvarban sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket Magyarországról, soha nem fordított hátat hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között.
A szegények, nyomorultak példamutató védelmezője volt.
Ő alapította Bizánc egyik legfőbb kolostorát, a Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrator)-kolostort, és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. Utóbbi az Arab Birodalom kórházainak és a középkori Európa kórházainak építésekor példaképül szolgált.
A Pantokrator monostorban volt három templom és ötven zsolozsmázó szerzetes. Benne volt ezenkívül a világ első modern kórháza, sebészeti, szemészeti, nőgyógyászati és egyéb osztályokra tagolva. Az egykorú alapítólevél részletekbe menően intézkedik az ágyneműtől kezdve az orvosi műszereken és felszerelési tárgyakon át mindenről, ami szükséges lehet, egészen az idősebb orvostanár alkalmazásáig, aki a fiatalabbakat oktassa. Van orvosszemélyzet és nagyszámú kisegítő személyzet; megfelelő gondoskodás az élők élelmezéséről és a halottak eltemetéséről. A kórház mellett volt a nyomorékok befogadására szolgáló szeretetház is. Szervezetileg a monostorhoz tartozott, de a városon kívül épült az elmebetegek kórháza. A betegek és rokkantak javára követendő eljárások oly modern szellemben vannak megfogalmazva, hogy szinte nehéz elhinni, hogy az okmány és az intézmény a XII. századi Bizáncban keletkeztek.
A Pantokrator monostor ma török mecset.
Piroska-Eirene halála 1134-ben következett be. A kolostor szerzetesnőinek sorába lépett halála előtt Xéné néven, és apácamezbe öltözve, feledve a világ talmi csillogását, ajánlotta lelkét az Úrnak.
