Potámia: folyó, folyó víz, élet
A víz,-νερό:neró- szó a görög nyelvben a bizánci korból származik.
A szó eredete elsőként νεαρόν ύδωρ- nearon idor. Később νήρον ύδωρ-nidor idor, a legvégén νερό - neró, azaz friss forrásvíz.
A hellenisztikus időktől egészen az 1800-as évek végéig léteztek vízszállító szolgák, kiknek dolga volt, hogy a forráskutaktól vagy a forrástól agyagedényekben szállítsák a vizet a házakhoz, hol nem volt vízvezeték rendszer. A vízhordó szolgákat " Ο νερουλάς ή νεροκόπος-neruládes-nerokopos névvel illették.. A vizet kérők ezt kiabálták a szolgáknak: νεaρον υδωρ. E kettő szóval fejezték ki a vizet. Később a bizánci években a városok vízvezetékeiben levő vizet is így nevezték. Jelentése friss folyóvíz. Az idők folyamán νεαρόν - nearon a "friss" szóból elveszett az "a" betű, majd elhagyták az ύδωρ - idor "- nedves, folyékony, víz" szót és maradt csupán a νερό - neró - víz, mely egyetlen szóval fejezte ki a friss vizet. Évezredek óta használják a szót. A víz mindig egyenlő volt az élettel és az életközösségek kialakulásával. Ahol friss víz volt vagy forrás, ott egy település vagy város alakult ki az évezredek során, aszerint mekkora volt a "friss víz" nagysága és ahogy a terület domborzata azt engedélyezte. A friss vizet meg kellett őrizni és tartályokba, vezetékekbe vezetni, mely művelet egy mesterséget és egy technikát hozott létre.
A "nero" hoz tartozó szó ógörög elnevezésű szó a κρήνη - krini, amely jelentése βρύση-vrisi, vagy πηγή - pigi. Annak jelentése kút, forrás.
A krini szó eredete κάρα = κεφάλι - kara = kefáli, azaz a fej szóval. Ehhez csatlakozik a βρύση - vrisi - kút, melyben a víz a ρέει-réi - folyik. Tehát egy fej, melyből az összegyűjtött friss víz folyik. Ebből lett hát a το κεφαλάρι- a kefalári - azaz a forráskút, avagy kútfő.
Az ókori mitológia mily szépen fejezi ki a víz mai görög nyelvtani szavát. A földanya nőnemű szó. A folyókat a földanya szülte. A folyó, mely szó immár hímnemben van jelen a görög nyelvben. A folyók sokszor istenné is váltak. Mindez a gyönyörű isteni alkotás egy hatalmas alkotó erőt fejez ki.
A folyó görög szó: ποταμός-ποτάμι-ποτάμια- potamos-potámi-potámia - folyó - folyó - folyók.
Maga a potamos nem csupán a víz elvezetése, hiszen arra egy vízvezeték is elegendő. A potámos nem egy meder, melyben a friss tiszta víz folyik, hol halak, növények és más élőlények vannak, hiszen amit leírtam, az az akvárium.
A folyó meghatározása egy sokkal összetettebb és bonyolultabb dolog. Ha sétálunk egy folyónál, láthatjuk partján a köveket, sziklákat, az azokról alázúduló vízeséseket, az állatokat, melyek isznak vizéből, a madarakat, melyek közül sokan a partján költenek, láthatunk megművelt földterületeket, hol emberek élnek. Tehát az élet van jelen a leggazdagabb formájában mindent táplálóan. Potámia: folyó, folyóvíz, élet.
Ilyen területen alakult ki Thassos sziget északkeleti partszakaszán az 1240 méter magas Ypsárió hegy lábánál az ősidők óta lakott település, melynek mai neve POTÁMIA.
Ez a falu a sziget egyik legszebb fekvésű hagyományos életű és építkezésű települése. A legmagasabb hegy csúcsának lábánál fekszik, amfiteátrumszerűen karéjjal a 3 km távolságra levő Aranypart öbölre, Skála Potámia üdülőterületre. Neve az Ypszárió csúcsából a falu fölé érve bő vizű forrásként kifakadó folyóiból ered. A Potámia szó jelentése folyók. A sziget szinte minden irányban rendelkezik kisebb patakokkal, de a földtörténete kezdetén itt volt a legnagyobb folyó, melynek egykori deltája mára ezt 4 km széles finom homokú öblöt képezte.
Potámia belső hegyi falujára nem jellemző a turizmus. Ma is csak az Ypszárió hegycsúcsot megmászó gyalogtúrázó, vagy egy kóborló lelkű turista átmenőben téved ide, ki meglepődve fedezi fel, az öklömnyi kis helység mennyi-mennyi megbúvó szépséggel rendelkezik.
A falu mai képének kialakulása az Athos egyház kolostorainak nagyban köszönhető. A faluban ma 3 működő és egy magán működtetésű templom van, melyek szintén az Athos kolostorainak közigazgatásához tartoznak.
ΑΓΙΑ ΑΡΓΥΡΗ - Agia Argiri - Julián naptár szerinti templom, a falu nyugati felső csücskében.
Εισοδίων της Θεοτόκου - Isodon tis Theotokon -Szűz Mária temploma Gergely naptár szerinti, a falu nyugati alsó területén van. Udvarában a Polygnotos Vagis Múzeum időszakonként látogatható. A múzeumi tárlat egy része a Skála Potámiai Tarsana - egykori egyházi kolostor- épület felső szintén is kiállításra került.
Αρχαγγέλου Μιχαήλ- Arxangelou Mihail - Mihály arkangyal a temetői templom, mi a főút mellett a Topsis nagy szupermarket felett van.
Άγιος Ιωάννης - Agios Joannis - Szent János magánszemély által épített , magánkézben levő templom. Julián naptár szerinti. Az Ypsárió hegy gyalogtúrás feljáró kereszteződésében, a falu keleti felső csücskében van.
/Az ortodox egyházak egy része egyházi naptárként mind a mai napig a juliánus naptárat használja, más része időközben áttért a Gergely-naptárral szinte identikus új juliánus naptárra. Ez okozza például a karácsony eltérő napon való ünneplését a julianus naptárnál maradt ortodox egyházaknál./
Az Athosról egy Metoxi kolostort azaz egy kihelyezett al-kolostort létesítettek a mai Potámia faluja fölé kb. 2 km távolságra. Potámia házai addig szinte csak vízimalmokból álltak. Ezek a malmok a gabonaőrlésre és az olívaolaj feldolgozására szolgáltak.
A falu lakói számára főleg a téli időszak járt komoly nehézséggel mikor csapadékosabb volt az időjárás. Adena ősi falu térségében a Metoxi kolostortól kb. 2 km-re nyugatra található egy delta, hová 3 patak folyik össze. Potámia falu felett közvetlen egy pár száz méterre kettő hegyi forrás találhato. Panodnidi páno és kátó vrisi. Ha ezek a patakok megduzzadtak, megnőtt a potámiai folyó vize, így a faluban szabadon folyó medrek kiöntöttek, ősztől késő tavaszig többször elvitték a patakok kicsiny fahídjait és a falu egyik részéből nem lehetett átjutni a másik részére. Ugyanis maga a falu teraszos páholyokkal az Ypszárió hegy jobb és bal oldalára épült oly szűk, szerpentines utakkal, hogy ott épp csak egy jól megrakodott csacsi fért el a gazdájával. A középső részen hagyták, hadd folyjon szabadon a víz. Azok partjain szintén teraszosan kiépített kertekkel csak vízimalmok voltak. A falunak ha ezek a régi malom épületeti eredeti formájukban láthatók lennének nagyon nagy értéket adna az épületnek. Sajnos mindegyik ház beépült megtartva eredeti kőformáját, de a vízmalom rendszer már nem létezik azoknál.
A lakosság egyéb tagjai még főleg halászattal foglalkoztak. Így a halászok házai is oda épültek. Potámia területe egyházi birtok volt. A méhészek, állattartók a Metoxi kolostor feletti hegyi területeken, tisztásokon gazdálkodtak. Ez is egy falut képezett. Adena néven ismert ez a ma már csak romjaiban megtalálható falu.
A falu lakossága az 1950-es országos rendelet idején - miszerint országos rendelet jött a turizmus kötelező bevezetéséről - még javarészt a hegyen lakott. Robbanásszerű népességgyarapodást okozott az 1965-ben átadott közeli Makriammos bungaló hotel, mely a sziget első hotelja volt, majd az áram bevezetése, mire 1974-ben került sor. A szigeten egykor nagyon híres szőlőültetvények épp ez évben ítéltettek a filoxéra betegség által halálra. Ez okozhatott volna megtorpanást, de egy új élet kialakulása volt a levegőben, mely mindennek hatalmas lendületet adott. Egy kormányprogramnak köszönhetően az egyházi birtokok átadattak a helyi embereknek, mikor is az adenai lakosság leköltözött Potámiába.
Az építőipar ekkor kezdett felfejlődni. Házelemek, tégla gyártása és házalapozás, az addig szabadon folyó vizek szabályozása, víztárolók, vízduzzasztók, szennyvíztisztító kiépítése - ez mind-mind munkát és megélhetést adott.
A falu hirtelen hatalmas élettel telt meg. Potámia falu alsó és felső szomszédsága egybeépült. Kialakult kettő faluközpont, mely évek során eggyé vált. Pékek, halas üzletek, kis vegyesboltok, hentesek, trafikok, több káfenió látta el a 2005. évig az akkor már 450 házat és 2500 lelket számláló falut. Ez ideig az öbölben bár nagy turistaforgalom volt, de a parti létesítmények száma a maihoz viszonyítva egyharmada sem volt. Addig a falu üzletei nagyon jól működtek. A 2005-ös év után sikerült a parti részeket kiépíteni illetve a partot összeépíteni a faluval, így az üzletek java része áttelepült a parti szakaszra.
Ma Potámia faluja a turizmus legteljesebb szakaszában is csendes. Nyáron csak az öregek lakják, vagy azok, kik éjszakára járnak oda aludni. Élete megváltozott. Azok, kiknek modern már a parti élet, felhúzódnak ide esténként tavernázni. A zenészek, kik a tavernában játszanak, itt nem a turisták által ismert énekeket játsszák, hanem a tiszta görög dallamok hallhatók tőlük. A tavernában - mely a főtéren van - nem gyros forog a nyárson, hanem az esti órákban a kecskehús ontja nyálcsorgató illatát. A templomai misére hívó harangja ébreszti az álmos falut a vasárnap reggeli vagy a délutáni liturgiára. Az egykori sok gondot okozó vizek immár széles csövekben futnak, felettük főutak vezetnek a faluban.
Autóval is lehet közlekedni a faluban. De főleg rendezvények idején érdemes a faluközpont alatti parkolóban hagyni a járműveket, és gyalogosan kalandozni az öreg sikátoros házak közt.
A falunak több főtere van. Mivel utca és házszám nem létezik, az ide betérő vendég számára nehéz a magyarázat arról, hogy mi hol van de a maga labirintus rendszerében még is oly egyszerüen megtalálni ott mindent. Ha valaki még is eltéved ott, bizonyosan szép élményt fog okozni, hisz a rejtelmeit tárja fel azon a szakaszon az öreg falu.
Turistabazárt itt senki ne keressen. A sziget leglátványosabb, legjobb hangulatú bazársora Potámiának van ugyan, de lent a parti sétányon. Itt sétálni lehet a kis kertek és az öreg házak közt, meg-megpihenve egy forrásvizet ontó öreg platános téren vagy egy kafenióban. Kik halat szeretnének vásárolni, itt kettő halas üzlet reggel 8 órától kora délután fél háromig várja a vásárlóit. Nem kérnek előrendelést sem a hal feltisztításához. A falu pékje lehet nem rendelkezik cifra mutatós péksütemény különlegességgel, de kenyerei a régi igazi félkovászos egészséges kenyerek. A pékünk nem rendelkezik a parton ismert bakery táblával. De az illatról oda talál mindenki aki keresi. Szombatonként éjjel a Katóga taverna zenészeit élvezhetjük az itt vacsorázó görög vendégek társaságában.
Talán még egy gondolat, mint jó tanács. Vízhordó szolgák e faluban és környékén nemigen voltak. Oly finom ivóvízzel rendelkezik a falu és tengerpartja, hogy felesleges itt vizet vásárolni. A modern "nerouládesek", kik immár egészségtelen műanyag palackban hordják a vizet, ide pihenni járjanak. Nem kell kartonszámra hordani vagy venni a palackos vizet annak, ki ide nyaralni jön. Erőt és pénztárcát kímélhetnek. Vagy ha már mindenáron vásárolni szeretné valaki a palackos vízet, akkor a helyben palackozott Ypszárió vízet vegye.
Hogyan is kezdtük az írásunkat? Mi a folyó szó jelentése. Aki e falut bebarangolja, nem csak érteni fogja ezt, hanem szép emlékként idézi majd fel otthonában. Tenger, homok, kék ég és egy öreg hegyi falu a patak csobogásával.
(A lenti videófelvételek Potámia falu július végi esőkérő rendezvénye során készültek. Köszönet érte Erikáéknak.)
Emlékeztetőül egy régebbi írásunk : A csörgedező patak nyomában