Avagy hogyan magyarázza a görög nép a téli hónapokra eső nyárias meleg napokat.
Látjátok, még a hegyeink havasak. Reggel -1 C fokra ébredünk. Meseszép a hajnali kelő nap, ahogy a még sötétben csak a fehér hósapkával borított hegyünket bevilágítja. Ha ott lennék fent a hegyen, valószínűleg a hómentes helyeket is hófehérnek látnám a nap e szakaszában. Majd dél körül??? Nekivetkőznék a fürdőruhának és egy gyapjútakarót kiterítenék a hótól megolvadt zöld pázsitra, és kifeküdnék napozni. Élvezném a perzselő napot, és gyönyörködnék a már kibújt sárga, kék, fehér krókusz virágokban, és a napfényben fürdő kék tengerünkben.
Harmadik napja beköszöntöttek az Alkyoni napok.
Alkyonies napoknak nevezik a görögök a téli napfordulót megelőző és követő napokat, január környékén, mikor hosszan napfényes enyhe idő van. Ógörög elnevezés, Arisztotelésztől ered.
Az Alkioni napok nevüket a görög legendából a tengeri jégmadárról kapták. A madár neve: Alkioni, Halcyon, azaz tengeri jégmadár. A nevét viselő csillag Alcyone, azaz a Fiastyúk egyik csillaga.
Az Alcyone csillag, - főleg januárban - amikor felhőtlen az éjszaka, az esti órákban látható a Fiastyúk rendszerében, az égi kupola magasabb régiójában. Ez valójában egy egyszerű fizikai jelenség, melynek következtében több egymást követő napon látható az Alcyone csillag.
A csillagkép képe: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/PIA11102-br500.jpg/250px-PIA11102-br500.jpg
Pusztán meteorológiai szempontból az Alkyoni napok mint nyárias napok azzal a ténnyel magyarázhatók, hogy Görögország szélességi köre és Északkelet-Európa szélességi köre között a tél folyamán légköri nyomás, nyomás egyenlet keletkezik. Az anticiklonális helyzet miatt nem keletkeznek szelek, és bár az idő hideg, megmarad napsütésesnek.
Erről az időszakról sokféle legenda mesél. Minden változatban istenekről beszélnek, napokról, melyeket az istenek felajánlottak az Alkyoni madárnak.
Alkioné Aiolosnak, a szelek istenének leánya volt. Férje, Kyikas - latinosan írva Ceyx - a Hajnalcsillag fia volt. Nagyon szerették egymást. Boldogságukban néha úgy nevezték magukat, hogy ők Zeusz és Héra. Zeusz erre megharagudott.
Egy nap Kyikas elment egy tengeri halászatra. Hiába könyörgött Alkioni, hogy ne menjen, mert rossz előérzete volt. Ő mégis ment, ekkor hatalmas, viharos szelek támadtak, amelyek elsüllyesztették a hajóját. Alkioni, aki a távolból figyelte a jelenetet, amint azt látta, hogy a hajó a hullámok közé veszik , kétségbeesésében lezuhant a szikláról és meghalt.
Mivel a szerelmük oly erős volt, az istenek megsajnálták őket, és átváltoztatták őket madárrá. Alkioni madárrá, azaz jégmadárrá. Valóban, a jégmadár a tojásait januárban teszi fészekbe a sziklák közé. Zeusz megengedte a napnak, hogy erős, meleg fénnyel ragyogjon, addig, míg a tojások ki nem kelnek, Aiolos pedig addig megfékezi a szeleket. A téli meleg napokat ezért hívjuk Alkioni napoknak.
Átvitt értelemben pedig a békés, nyugodt időszak jelzője ez a kifejezés.
Alkionides a görög mitológia szerint hét nimfa volt, Alkionea óriás lányai. Név szerint: Alkippi, Anthi, Asteria, Drimo, Methone, Pallini, Fthonia. Amikor Héraklész megölte az apjukat, ők bánatukban a tengerbe vetették magukat. Mégsem haltak meg. Amfiitiri megsajnálta őket, és alkioni madárrá változtatta a lányokat.
És mi ennek a görög mesének a magyar változata:
Fiastyúk
Szerző: Várhegyi Péter
A Fiastyúk nemzetközi elnevezése: Pleiádok. Ez a Bika csillagkép része. Késő ősszel és télen lehet könnyen megtalálni azt a tűhegynyi csillagok alkotta "fészket", amit mi Fiastyúk néven ismerünk. Karácsonykor például este kilenc órakor van déli irányban, jó magasan az a sok kis csillag, amit a kinyújtott kezünk hüvelykujjával éppen el lehet takarni. Olyan, mintha pici Göncölszekér lenne, de nem tévesztendő össze a Kis Göncöllel.
A monda szerint egy tündér a szélanyótól ajándékba kapott egy aranytyúkot hat csibével, s mivel ezek segítségére voltak abban, hogy megtalálja kedvesét, hálából elhelyezte őket az égbolton.
A Fiastyúkot másképpen Fagyhozó csillagnak is mondják, mert amikor már kora este látható az égen, akkor közel a tél. Tehát évszakcsillag is volt.
Mivel a temérdek csillag között könnyű volt megtalálni, s igazodni lehetett hozzá az út során, ezért útmutató csillagnak is használták. Egy Mátyás királyról szóló regében Kampó táltos, aki Mátyás elveszett lovát kereste, eltévedt a sötétben, s az égből alászálló Fiastyúk igazította útba.
Erdélyben Szitáslyuknak ismerik, mert azt hitték, hogy az égbolt kárpitja azon a helyen ki van lyuggatva, és áttünedezik rajta a mennyei fényesség.
Az Oláhtánc elnevezés valószínűleg onnét ered, hogy amikor párás a légkör, a halvány csillagocskák reszketni, táncolni látszanak.
A Hetevén nevet (amely Hetemén, Hetevény, Hetevin alakban is előfordul) így magyarázzák: "A névváltozat a csillagképet kitevő csillagok számára vonatkozik. Kétségtelenül régi név lehet. Erre főként a hét számnév alakjából következtethetünk. A hét számnév rövid tővéghangzós hete- tövéből képzett név. A névalkotás régiségére utal az is, hogy csak a nyelvjárási peremvidékeken - Baranyában, Bukovinában, Moldvában, Csíkban, Háromszéken, stb. fordul elő."
Sok egyéb neve közül néhány: Csirkéstyúk, Csürkecsillag, Fiascsillag, Fiastik, Kaptár, Kaptárhódja, Kaptárhugya, Kottafias, Tyúk a Csürkékkel, Vadgalambfót.
A kevély emberekre szokták mondani: "Azt hiszi, ő ültette a Fiastyúkot".
A Pallas Nagy Lexikona szerint:
Csirkéstyúk, csibéstyúk. Saját népies hagyományunk szerint (Kálmány, Szeged népe III, 180) a Fiastyúkot Szent Péter vitte fel az égre, hol csirkéket költött.
Hetevény. A Fiastyúk csillagképnek a német Siebengestirnre emlékeztető neve, melyet már Dugonics említ. A (régi) Tájszótár szerint a székelyeknél is megvan. E névvel jól megegyezik az a mondai adatunk, hogy a Fiastyúk csillagképe csakugyan hét csillagból áll, melyek legfényesebbike a tyúkot, többi hat pedig annak a csibéit képviseli.