Afrodithé és Zeusz szerelmi tánca

Ezzel az írásommal kívánok mindenkinek nagyon szép nyarat. És üzenem:  

Mi jól vagyunk. Számítunk rátok. Bízzatok meg bennünk. Hiszem azt is, hogy akiknek itt kell lenniük, azok itt lesznek, hogy megoszthassuk velük azt a sok-sok szépséget, mi itt rájuk vár. Köszönöm az eddig kiérkezetteknek, hogy segítenek nekünk a visszajelzésekben.

NYÁRI ESTE
Esett. Az ég megint ragyog:
Juj édeset sikolt
A hold
S úgy kacagnak a csillagok
/SZÉP ERNŐ/

Múzsa: a csillagos ég

Évek óta több vendég mesélt nekem az éjjeli különleges fényeinkről.

Nagyon különleges az öblünk. Nappal a tengerpart, a hófehér márványpúder és a zselatinkék tengerünk ejt rabul mindenkit. Estéink más varázzsal bűvölnek.
Hűvös sóhajt küld a hegy az öbölbe, magához ölelve a meleg tengeri párát. Lágy keringőt táncolva érkezik a fenyő illatú jódos levegő, be-be hajolva az otthonaink kitárt ablakán. Pilleszárny simogatásként megérintve az alvókat, feléjük édes pihentető álmot adva.
Kik az éjjeleket romantikus beszélgetésekkel, csendben és figyelve töltik, ők egy isteni szerelmi randevú tanúi lehetnek. Az időpont? Június és júliusi hónapok. A nap épphogy nyugovóra tér, a hegyünk tetején furcsa fények jelennek meg. Rejtelmes magasságban a hegyek felett két kis lámpás. Soha nem látott erős fénnyel. Megvilágítják a hegycsúcsainkat, lázas várakozó izgalomban tartva minden bennük gyönyörködőt. Félórás e fényjáték. Majd egy pályán nyugatra eltűnik.

Találgattuk, mi is lehet ez.
Belementem a játékos kutatásba. Az eredmények, hogy mi lehet a különleges égi jelenség titka, akkor kezdett gyanús lenni, mikor több mindenkit megkérdeztem róla. Voltak, kik Limenasban látták az általam leírt fények velem azonos leírását.
Majd Thesszalonikiből érkezett vendégek mondták, hogy a két égi fény Thesszaloniki felett van.
Amikor hódmezővásárhelyi vendégek kezdtek róla beszélni, miszerint ők lassan egy hónapja látják, akkor világosodott meg előttem minden.
 
Balra fent a Jupiter, jobbra alatta a Vénusz, mellette pedig a Hold (Rosenberg Róbert felvétele Adonyból, MCSE)
 

Eszembe jutott még valami...

Az Ypsarió hegyünkön július első időszakában van egy egyhetes csillagvizsgáló tábor.
Vajon miért ekkor vannak ott az égi leskelődők? És mit néznek?
Milyen különleges jelenséget csodálnak az égbolton?

Az Istenek táncolnak ott!
Afrodité ekkor kerül keletről nyugati pályájára. Felöltve legfényesebb nászruháját. Csillagkoronája alatt egész ruhája ragyogásba öltöztetve. Teheti ezt, hisz a nyugvó nap vörös fénye öltözteti őt. Zeusz közvetlen mellette. Az elején messze tőle, távolról nézve a szépséges ara csillagfátylas arcát. Majd lassan-lassan megkezdődik a násztánc. Zeusz közelít, közelít az arához. Már-már megérinti, de hogy annak kéjes vágyódását fokozza, érintés helyett mögé lép. Ez a fény kiteljesedésének tetőpontja. A lebukó nap teljes vörös pompával ragyog a háttérben titkos tanúként a szerelmi előjátékra.  Afrodité, a szépséges ara, boldog ragyogással fogadja Zeusz hátsó távoli érintését, majd egymás ölelésében eltűnnek a bolygónk mögé a csillagokkal megszórt nyoszolyás ágyba..

Ahogy a tengeri áramlatoknak van az a különleges szakasza, a csillagoknál is ez van.
Írtam, milyen szerencsések, kik májusban-júniusban tudnak ideérkezni. Ők a természet gazdagságával ajándékoztatnak meg a szigetünkön. Kik június közepétől július végéig érkeznek, eddig azt tudtam, hogy a tengertől kapják a legszebb ajándékokat. Akkor a legkékebb a tenger. Akkor a legnyugodtabb és a legmelegebb a vízi birodalom. Akkor van az éjjeli fürdőzések időszaka.
Ekkor kezdődnek a tüzijátékok és a fesztiválok.

Mi minden történik még ekkor?
Afrodithé és Diasz szerelmes táncot járnak az égen, ahogy a görög mondja.
Nagyon szép koraesti égi jelenség.
A főszereplők Afrodithé -azaz Vénusz- és a vőlegény, Diasz -azaz Zeusz- vagy csillagnevén Jupiter.

Ők hát a mi ufóink.
Ismeretlenek és mégis ismertek.

A szigetünk sok-sok rendezvényről híres. Néphagyományos ünnepeiről, nemzetközi motoros, kerékpáros, vitorlás találkozókról. Amiről nem hallottatok még, most ez égi csoda leírása révén ismertetem meg azt veletek.

Astrocamping  -  Csillag tábor
Ez egy különleges rendezvény, mely programjának megrendezésére 5 éven keresztül került sor  minden év július 30. és augusztus 5. között az Ypsario hegy csúcsánál, Thassos szigetén.  
A tábor megszervezésére amatőr önkéntesek révén, immár több éves tapasztalattal kerül sor. Annak ötlete egy olyan baráti társaságtól indult, kik megszállottjai voltak a csillagok vizsgálatának. A résztvevők szintén olyan amatőrök, kik elfogadnak egy csapatszellemet. Részt vehetnek rajta baráti társaságok, szervezetek, de egyénileg is elfogadnak oda jelentkezőket. A táborozók 6 napos kalandban vehetnek részt. A kemping és a csillagvizsgálók kiépítése mind-mind csapatmunka. Lesz majd részük kihívásokban, kalandokban, lehetőség barátságkötésre új vagy régi barátokkal. Lesznek majd konferenciák a látottakról, a tapasztalatokról. Lesznek ott szakemberek és csak olyanok is, kik elsőként szereznek majd csillagvizsgálói élményt.
Az idei évben július 17-19. között Grevena hegyén tartják ezt a csillagvizsgáló találkozót. Hogy a szigetünkön mikor kerül erre sor, még pontos információt nem tudunk.

 

      

Résztvevők:
• SPET Turismo De Tenerife (Spanyolország)
• Podkarpacka Regionalna Organizacja Turystyczna (Lengyelország)
• Agencia Valenciana De Turismo (Direccion General De Turismo - Generalitat) (Spanyolország)
• Instituto Nazionale di Astrofisica (INAF) (Olaszország)
• Tender Di Sdogiati Claudio ONG (Olaszország)
• Instituto De Desenvolvimento Szociális (IDS) Lisboa (Portugália)
• Personla Konsult Gantcho Popov - GPOPOV (Bulgária)
• Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem (AUTH) - Csillagászati Tanszék (Görögország)
• OFA (Görögország)
• Astrocamping Thassos (Görögország)
Astrocamping 2013

További információ  a részvételhez, kattintson ide:
A résztvevőknek az angol nyelv tudása fontos.
 «Ο καλύτερος ουρανός που είδαμε ποτέ ήταν στην Σαμοθράκη»
"A legszebb égbolt, mit valaha is láttunk Samothrakin volt"

2003-ban hozták létre az országon belüli fanatikus csillagvizsgálóknak az egyesületét és ekkor kezdték szervezni az önképzéseket is. Vettek teleszkópot, kölcsönöztek könyveket, és kis konferenciákat tartottak a tapasztalatukról. Az első csoportok Alexandroupoli, Korfu és Volos területéről kerültek ki.
Az amatőr csillagvizsgálók szövetségének honlapja:

> Παρακαλώ εισέλθετε στις αστροφωτογραφίες
Júliusi telihold - Sunion a Poszeidon templománál.  03/07/2015.
A honlap fotóalbuma:

A Thráki szövetség 10 éve működik, központjuk Alexandroupoliban van.
Az első nézésre az Univerzum meglepetés mindenkinek. Úgy tűnik végtelen, hideg, közömbös és ki akarja zárni az embereket. Azt gondolják, hogy megértéséhez nagyon jó fizika- és matematikatudás szükséges. Később rájön az ember, hogy nem kell más, csak egy kis olvasás, beszélgetés és nagy-nagy fantázia. Az eget nézve rájövünk, hogy a saját bajunk mily kis hangyányi. Ott fent az égben történnek a fontos dolgok. Onnan fentről égitesteket és eseményeket látva és megértve, itt minden eltörpül, megszünteti az önzés érzését, jobbá teszi az embert az égben történtek megértése.
Az első táborozást 2009-ben szervezte az országos szövetség 80 fővel. Azóta a tagok száma egyre nő, és nagyon szoros barátságok alakultak ki. Elsőként csak országon belül voltak a találkozók, majd kiterjedt és nemzetközivé vált.
 
 
Mit mondanak személy szerint a tagok? Kiemelek egy-két gondolatot.

Margaret: Látom az űrből a Földet. Mit látok a Földön? A káoszt, az embereket, akik az életükért harcolnak, lopnak egymástól, az internet hatására eltávolodnak egymástól és egyre érzéketlenebbek lesznek. Az internetet olvasgatják, azon keresztül beszélgetnek egymással, de a valóságban nem tudják, milyen színű a nap. Ezt értem átvitt értelemben is.

Maria: Látom a Földet a másik oldalon. Mindig azt képzeltem, a Föld, mint egy bolygó csak három élénk színből van. A kék, zöld és fehér. Azt gondoltam, mindenki jól él, és minden rendben van. Arra gondoltam, a környezetszennyezés nem volt olyan erős, de sajnos ez nem így van.  A Föld elég sötét és a fertőzés nagyon nagy! Azt nézve az az érzésem támad, hogy felrobban!

Panagiotis: Először látok ilyen fantasztikus dolgokat. Láttam Zeusz azaz Jupiter szemét, észrevettem a Kronos ujjait azaz Szaturnusz gyűrűit és a porszerű jeget. Észrevettem fantasztikus ködöket, óriás csillagokat állni mozdulatlanul az űrben esés nélkül és  meg nem fordul a fejedben, olyan kicsi a Föld, olyan nagy az űr! Ez megint hoz filozofikus gondolatot is.
 
 
A megkérdezettek a sok év tapasztalatáról hogy nyilatkoznak, hol volt a legérdekesebb és a legszebb amit láttak.
Augusztusban Agios Georgos falujában Samothrakin. Egy meteroresőt láttak. Mindenki esküszik rá, hogy a világ legszebb falujában látták a világ legszebb látványát. Miért? Mit is láttak?
Γιατί από τον Γρύλλο ο βραδινός ουρανός φαίνεται σα να σκύβει σε βαθιά υπόκλιση αγγίζοντας κατά κάποιον τρόπο τη Γη μας, και ίσως γι' αυτό τα άστρα να φαίνονται πιο λαμπερά όταν τα κοιτάζω από τον Αϊ Γιώργη.
A Grillosról az esti égbolton az látszik, hogy egy mély bókolással,  "földig" meghajlással meghajolt a föld előtt. Meghajlásakor a csillagok fényesebben ragyogtak, mint bármikor és bárhol. Ezt láttuk Agios Georgosból.

Beszélgessünk hát a csillagokról.

Sok-sok történet, mitológia fűződik hozzájuk. Az anyag, mit a továbbiakban olvastok, nem az én érdemem. Nagyszerű emberek gyűjtése, de hogy megértsétek, mi minden történik itt Thasszoszon ezekben a hónapokban, elengedhetetlennek érzem, hogy ismertessem veletek.

A mitológia szó (görögül: mythos – történet, legenda, és a  logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra  igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, karakterek szerepelnek. E történetek célja általában az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum  és az emberiség természetére, keletkezésére. A mitológia jelen van a legtöbb vallásban   és a legtöbb mitológia kapcsolódik legalább egy valláshoz. A modern szóhasználatban a „mitológia” jelentheti egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összességét , vagy a mítoszok gyűjtésével, tanulmányozásával és értelmezésével foglalkozó tudományágat.

A csillagászat vagy asztronómia – a szó eredete szerinti jelentése a  csillagok  törvényei – a  földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó  tudomány. Az asztrofizika  a csillagászat (és a fizika) azon része, mely a fizikát  alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Manapság a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik, szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.

Egy kis görög mitológia a csillagokról.

Apolló – Nap

A görög mitológia szerint az istenek idejük legnagyobb részét az Olümposzon töltötték. Ők annak köszönhették halhatatlanságukat, hogy rendszeresen fogyasztották felséges italukat, a nektárt, és ínyenc eledelüket, az ambróziát. Számos természetfeletti tulajdonsággal rendelkeztek, például, meg tudtak jelenni emberi és állati formában egyaránt. A görög istenek ugyanolyan jó és rossz tulajdonságokkal rendelkeztek, mint az emberek, éppen ezért az Olümposz gyakran volt hangos a vitáktól és viszályoktól.

Apollón,- Zeusz és Léto fia, Artemisz ikertestvére, neve olykor egyszerûen Phoibosz " Ragyogó" -, jelenítette meg az ókori görög mitológiában a Nap erejét. Vihar, tûz és fényisten volt, az élet isteni fia, a tisztaság, a világosság és fény gyógyító erejének hordozója. A jóslás és a költészet istene.

Tüzes nyilával elpusztítja az alvilág sötét lényeit, az ellene forduló vagy lázadó embereket. Értett a betegségek, sebek orvoslásához. Külsejét tekintve daliás, arányos testalkatú, fejét aranyos fürtök borítják, tekintetébõl nyugalom és a szellem fénye árad. Szereti a dalt és pártolja a költõket, õ a múzsák karvezetõje, a lantjátékot Hermésztõl tanulta.

A lakomákon az isteneket dallal, muzsikával gyönyörködteti. Kedvenc állata a hattyú és azok a madarak, amelyeknek röptébõl jósolni szoktak. Gyógyító istenként hatáskörébe tartozik a bûnök eltörlése, olykor azonban szigorúan lesújt a halandókra, például ikertestvérével, Artemisszel lenyilazza az elbizakodott Niobé gyermekeit, máskor járványt küld az emberekre. Ért a vadászathoz is, felszereléséhez tartozik egy ezüst íj, melynek nyílvesszõi mindig célba találnak. Kedvesei közül híres Daphné, aki elutasította szerelmét, ezért az isten babérfává változtatta.

A Naphoz hasonlóan azonban a napistennek is van árnyékos oldala. Õ a görög mitológia titokzatos Dionüszosza, az önkívület, a mélybõl feltörõ életkedv, a szõlõ, a bor, a szüret, a mámor, aki egyben a földalatti lények, az éjszakai élet istene. Dionüszosz az õserõ megtestesítõje, nemhiába kísérik útjain vad szatírok. Idõ elõtt, fejletlenül született, ezért Zeusz bevarrta a combjába, és addig ott tartotta, amíg erõs csecsemõvé nem fejlõdött, ezért Dionüszoszt joggal nevezték kétszer született istennek.

A mondavilág azonban a negatív vonásokat sem hallgathatja el. Neki tulajdonít néhány jellegzetes emberi gyengeséget, mint például önteltséget, kritikátlanságot, saját személyünk túlbecsülését. Apollón a babérkoszorú viselésének dicsőségén kívül, magában hordozza a mély zuhanás lehetõségét.

A görög mondavilágból származik a „napvilágra kerül” kifejezés, ami a szólásban rejlõ igazság alapja. Aki hazudik, az menekül a fény elõl, a sötétben adja át magát bûnös szándékainak és valódi dionüszoszi kábulatban lel méltó jutalomra. Dionüszosz a világot beragyogó hatalmas Nap ellenistene. Õk ketten azonban mégis egyazon istenszimbólum két arca.

Holdistennõk

A másik fővilágosító, a Nap után a Hold is magára vonta az emberek figyelmét. Nem ok nélkül vált a Hold különbözõ korok, különböző népek szemében legfőbb isteni jelképévé. A Nap a férfiasság, a Hold a nõiesség szimbóluma.

Szinte valamennyi mitológiában nõi alakban jelenik meg a Hold, és amilyen sok arca van a Holdnak, olyan sokfélék a holdistennõk is.

Szeléné, a holdistennõ a befogadó, nõi princípiumot jelenti, neve "sugárzót" jelent. Uranosz és Gaia gyermeke. Testvére és felesége Héliosznak, a napistennek, akivel csak titokban lehetnek egymáséi, Szeléné eltûnik, amikor Héliosszal egyesül. Szeléné a termékenység, a nõk, az otthon és a család istennõje, de az éjszakáé, az alvásé és a halálé is. Összefüggésbe hozható a Föld életritmusával, az ár-apállyal, amelyet a Föld tömegvonzása idéz elõ, és minden olyan folyamattal, amelyben a születés és elmúlás ciklusa jelen van.

A monda szerint, a szép fiatal isten, Endymion egy barlangban aludt, Latmosz hegyén, amikor Szeléné megpillantotta. A monda különbözõ okokat említ, hogy miért aludt el örökre, egyik szerint az õ vágya volt, mert irtózott az öregségtõl, így az alvás megõrzi örökre fiatalságát és szépségét.

A másik történet szerint Zeusz felfedezte Hérával való titkos szerelmét, és örök álomba merítette. Szeléné egyesült az alvóval, anélkül, hogy egy szót szólt volna, és ötven lánnyal ajándékozta meg.

Artemisz, a görög mitológia szûz istennõje a természetes érintetlenségben élõ leányok jelképe, a Hold egy másik aspektusa, képe megfelel a növekvõ Holdnak, amely még nem érte el a teljességet, vagyis a teliholdat. Gyönyörû fiatal hajadon, arányos termettel, derûs és egyben komoly tekintettel. Különösen ragaszkodik hajadonságához. Mindjárt születése után, látva, hogy anyja mennyit szenvedett Apollón világra hozatalával, arra kérte Zeuszt, hogy örökké szûz maradhasson. Otthona zöld erdõség, a tiszta forrás, ahol állatokra vadászik. Õ a szûzies tisztaság védelmezõje. Kíséretéhez tartoznak a harcias amazonok, akik vak dühvel, önmagukat elcsúfítva harcolnak tisztaságuk megõrzéséért a férfiak világa ellen.

A telihold megfelelõje Héra, Zeusz felesége. Õ az anyaság istennõje, és a nõk fontos szerepére utal a görög mitológiában. Héra az otthonok és tûzhelyek õrzõje. A házasság törvényeit szigorúan betartja, de nemcsak saját magát védi az idegen férfiaktól, hanem Zeuszt is szeretné a nõktõl, ami nem mindig sikerül, ezért a mítoszokban féltékeny istennõként ábrázolják.

Perszephoné - Zeusz és Démétér lánya - birodalma, a teljes elsötétülés felé tartó holdsarló alvilági istennõjének lakhelye. A monda szerint épp virágot szedett társnõivel Szicíliában, amikor kettéhasadt a Föld, és Hádész, az alvilág istene elõbukkant aranyszekerével és elragadta õt. Hiába kereste anyja, hiába borult gyászba a föld, Perszephonénak az alvilágban kellett maradnia. Késõbb Démétér kérésére Zeusz megengedte, hogy az év kétharmadát az Olümposzon töltse, de a többi egyharmad évet férjével kellett töltenie az alvilágban.

Az újholdnak, de különösen a holdfogyatkozásnak, a fekete Holdnak Hekaté az istennõje, - boszorkány - az éjszaka királynõje, három feje van és egy kutyafalka kiséri. Lefátyolozott arccal, kezében fáklyával, fõleg keresztutaknál, vagy a temetõkben jelenik meg, romlást és halált visz mindenhová. Hekatét, a méregkeverõt, nemhiába kötötték a holtak birodalmához. Kezdetben jótékony istennõnek számított, késõbb azonban a sötét tudattalanból feltörõ félelmet testesíti meg. Nála lel otthonra az egész démonvilág, a kísértetjárás, a varázslat és lidérces álmaink minden alakja. Az éj leple alatt kiválóan ûzi varázslói mesterségét. Még Zeusz is tisztelte hatalmát, és senki sem merte õt akadályozni.

 
Hermész – Merkúr

Merkúrt a görög mitológiában Hermésznek hívták. Ez a bolygó áll legközelebb a Naphoz, és legnagyobb távolsága tõle 28 fok, tehát állandóan a Nap közelében tartózkodik, hol elõtte, hol mögötte jár.

Nem csoda tehát, hogy ezt a vándorlást követjárásként könyvelték el az emberek. Õ lett az istenek hírnöke. Kezében hírnökpálcát tart, melyen két kígyó tekergõzik, fején úti kalap, lábán szárnyas saru. Emellett a leleményesség, az ügyesség istene, a kereskedõk és tolvajok pártfogója, a holt lelkek vezetõje. Feltalálta a pásztorsípot és a betûvetést. Õ rak tüzet az Olümposzon az isteneknek, és segíti a szónokokat.

Már a fogantatása is összefügg a bolygó szimbolikájával. Apja, Zeusz egy éjjel kisurrant felesége, Héra mellõl és meglátogatta barlangjában Maiat, Mükéné egyik hegyén. Ott nemzették Hermészt, aki titokban született meg. Tehát „törvénytelen" gyermek. Nemzése összefügg a nem teljesen legális fogalmával.

Kezdettõl fogva független, már egynapos korában fiatalemberré érik, ehhez az idõszakhoz kapcsolódik leghíresebb mítosza:

Kimászott bölcsõjébõl és békateknõbõl készített lantján mulatta magát. / Az antik állatövi ábrázolásokon az Ikreknél mindig hangszer van, legtöbbször lant./ Majd egy napon felfedezi Apollón marhacsordáját. Ravasz cselt eszel ki, hogy ellopja ötven tehenét, s elhajtotta õket, de háttal a menetiránynak, hogy a nyomok megtévesszék a gazdát. Két tehenet ügyesen megsütött, a többit elrejtette. Majd visszabújt a bölcsõbe, s ártatlan kisdednek mutatta magát akkor is, amikor Apollón számon kérte tõle a csordát. Ügyesen tagadja, arra hivatkozva, hogy õ még gyerek. Apollón Zeusz elé viszi az ügyet, ahol a tettes ismét olyan ravaszul védi magát, hogy a fõisten nem tud haragudni rá.

Hermész egyúttal ki is használja az alkalmat arra, hogy helyet követeljen magának az Olümposzon az istenek között, és megemlíti, hogy két állatot áldozott a tizenkét istennek. Az istenek ama kérdésére, hogy ki a tizenkettedik, hiszen csak tizenegyen vannak, ravaszul így válaszol: "Õ ette meg az állatok tizenketted részét, egy falattal sem többet, mint amennyi õt megilleti." Zeusz nevet a fiú agyafúrtságán, és késõbb a megfelelõ tisztelettel emeli az istenek sorába. Örült az ötletes, ügyesen beszélõ kis istennek, és Hermész megkéri õt, hogy tegye meg hírnökévé. Cserébe megígéri, hogy nem hazudik többet, de azt, hogy mindig a teljes igazságot fogja mondani, sajnos nem tudja megígérni.

Feladataihoz tartozik, hogy az istenek akaratát közvetítse az emberek felé és fordítva. Soha nem alkalmaz erõszakot, hanem beszédkészségét, meggyõzõerejét használja inkább. Még az alvilágba is eljut, neki tulajdonítják azt a képességet, hogy a lelkeket visszahozza az Alvilágból. Korán felismerte, hogy az emberben lakozó jó és rossz együttesen rejlik bennünk, s hogy saját magunknak kell megtalálnunk a két véglet közötti egyensúlyt. Õ az emberi isten, az emberhez legközelebb álló gyengékkel.

Aphrodité – Vénusz

Valójában a Vénusz volt az a bolygó, amely az idõk kezdete óta leginkább elbûvölte az embereket. Esthajnalcsillagként is ismerik, noha éjfélkor soha sincs a horizont felett. Nem csoda tehát, hogy a görög mitológiában Aphroditéról szóló mítosz is kétarcú.

E kettõsséget Phószphorosz és Heszperosz istenek alakja jelképezi. Phoszphorosz a Napot megelõzõ hajnali csillag, a komoly találkozást bevezetõ gyengéd szerelmi játék. Heszperosz ezzel ellentétben az esti csillag, amely a csendes szerelmet, az összetartozást jelképezi.

A hagyomány szerint, az esti csillag kíséri nászágyba az újdonsült párt. Már születésének körülményei között is kettõsség van, az egyik szerint apja Zeusz, akinek villáma megérintett egy kagylót, és a tenger habjai közül emelkedett ki az istennõ.

Másik nézet szerint Uranosz az apja, akinek kifolyó vérébõl keletkezett a szépséges Aphrodité. Ciprus szigetén (itt bányásszák a legtöbb rezet, ami a Vénusz féme) volt kultuszának egyik középpontja, e szigeten terültek el gyönyörû kertjei, amelynek kerítését és kapuját férje, Hephaisztosz, a kovács készítette.

Az istennõ ébreszti fel a szerelmi vágyat, hatalma mindenkire kiterjed (kivéve Athénét, Artemiszt és Hesztiát.) Még a tengernek is parancsol, kedvezõ szelet, szép idõt ad a hozzá fohászkodó utasoknak. Ugyanakkor megbünteti azokat, akik nem ismerik el a szerelem hatalmát vagy dacolnak vele.

Aranyszekerét verebek húzzák, kedvenc madarai a galambok. Amerre jár, az egész természet megújul, az embereket boldogság önti el. Szent növényei az alma és a rózsa. Többször szerelmi kalandokba bocsátkozik halandókkal, istenekkel egyaránt.

Amikor egyszer Árésszel volt együtt, Héliosz észrevette õket és értesítette Hephaisztoszt, aki egy bûvös aranyhálóval foglyul ejtette õket, hogy az istenek nevessenek a pórul járt szerelmespáron. Csak Poszeidón kérésére engedte õket szabadon.

Árész - Mars

A görög mitológia Árésznek ismeri. Szülei Zeusz és Héra. Dühbõl és bosszúállásból nemzették. Héra mélyen fel volt háborodva férje legújabb félrelépésén, és Árész férfiúi mag nélkül fogant meg benne. Így a tulajdonságaiban is jellemzõek lesznek rá az indulatosság, zabolátlanság, szenvedélyesség, harcias viselkedés. Durva, csiszolatlan modora miatt sem szülei, sem a többi istenek nem szerették. Homérosz az Iliászban erõszakosnak és dicsekvõnek írja le. Ennek ellenére az Olümposz tizenkét istenének egyike.

Amennyire visszataszítóak karaktertulajdonságai, annyira vonzó a külsejét tekintve. Magas, izmos, igen vonzó a másik nem számára. Árész eredetileg a tavasz, az újraéledés, a tél sötét uralma feletti gyõzelem istene volt. Jelképe az eke és a lándzsa, ami vasból készült és a Mars féme is az. Ez az istenség kettõsségére utal, a tél legyõzéséhez teljes erõbedobással kell küzdeni, indulatoktól vakon, és hinnünk kell saját sebezhetetlenségünkben.

Egyszer két óriás, két Alóada felülkerekedik Árészen és bezárja őt. A nagy isten ebben a helyzetben teljesen tehetetlen, csak Hermész ravaszsága szabadíthatja ki. Amikor Athéné Árészen ejtett sebet, nagy fájdalmát csak Zeusz könyörgése enyhítheti. A beteljesülés érzését pedig csak Aphrodité hozhatja el számára.

Zeusz - Jupiter

Zeusz-Jupiter Kronosz és Rheia gyermekeként jött a világra, öt testvérével együtt. (Hesztia, Démétér, Héra, Hádész, Poszeidon).

Kronosznak atyja, Uranosz átka járt az eszében, miszerint õt is saját gyermeke fogja legyõzni. Ezért gyermekeit, ahogy megszülettek, sorra lenyelte. Nem tudott ebbe belenyugodni Rheia, s amikor a legkisebb fiát, Zeuszt a világra hozta, elhatározta, hogy megmenti az életét. Követ pólyált be az újszülött helyett, azt adta oda férjének. Kronosz nyomban le is nyelte.

Anyja Zeuszt elrejtette Kréta szigetén. Két nimfára bízta, akik friss mézzel és kecsketejjel táplálták, a fegyveres Kurészek pedig vigyáztak rá. Ha sírt, õrzõi éktelen lármát csaptak, hogy elnyomják a síró csecsemõ hangját, nehogy Kronosz felfigyeljen rá. Zeusz utóbb mindenkinek meghálálta szolgálatukat. A Nimfákat Kréta papnõivé, a Kurészeket pedig papjaivá tette. Amaltheia kecskét, miután kimúlt, az ég csillagai közé emelte, bõrébõl oltalmazó pajzsot készített, szarvából pedig bõségszarut, amibõl soha ki nem fogyott étel-ital.

Zeuszra várt a legnagyobb hatalom. Õ lett az istenek és emberek atyja. Miután felnõtt, elment, hogy beteljesítse az átkot, amelyet Kronoszra kimondott Uranosz. Az ész istennõje ellátta õt tanácsokkal, varázsszert is adott Zeusznak, amellyel arra kényszerítette apját, hogy visszaadja lenyelt gyermekeit. Sorra ki is léptek apjuk gyomrából, születésük sorrendjét megfordítva, elõször a kõ került elõ, utolsónak Hesztia. A legidõsebb és legfiatalabb istennõ egy személyben.

Zeusz visszahozta testvéreit az életbe, velük együtt küzdött meg Kronosszal a világ uralmáért. Prométeusz is a többi isten oldalára állt, hasznát is vette a fõisten Prométheusz tanácsainak. Felhozta a Tartaroszból a Küklopszokat, akik akkor kovácsolták számára a villámot. Hádésznek láthatatlanná tevõ sisakot, Poszeidonnak háromágú szigonyt. Ilyen fegyverek segítségével gyõzték le Zeusz és testvérei Kronoszt és a Titánokat, majd maguk között osztották fel a világot.

Zeusznak jutott az ég, Poszeidonnak a tenger, Hádésznak az alvilág. Utóbb Kronosznak megkegyelmezett, felengedte a Tartaroszból, de számûzte, és messze nyugaton a Boldogok szigetén, az üdvözült holtak fejedelmévé tette. Kronosz - Szaturnuszt életben hagyja, és kijelöli számára az õt megilletõ helyet az istenek világában.

Zeusz tehát reménysugár önmaga és az egész világ számára. Kronosznak megkegyelmezett, mert nem létezik már a „szemet szemért" elv. A hideg szaturnuszi világ és a bölcs életelv közötti harc tehát beteljesedik. Éberen õrzi a vallást és igazságot oszt. Hatalma alá tartozott az Olümposz és a világi rend egyaránt. Képes a megbocsátásra, de tud kegyetlenül büntetni, fõleg ha úgy érzi, hogy kihasználják. De megvannak a gyengéi is, büszkeségén néha csorba esik, és nem tud ellenállni a kalandoknak. Zeusz mindent megengedhet magának, hiszen ismerjük a mondást: „Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek!" Ezt persze ki is használja, s ez önteltség, zsarnokság képében jelenik meg.

Kronosz – Szaturnusz

Kronosz anyja, Gaia a Föld, aki a Káoszból származott. Férfi nélkül hozta létre Uranoszt, az Eget. Késõbb fiával egyesült, és isteni titánokat szült, akikhez Kronosz is tartozott.

A görögök halhatatlan óriásoknak tartották a titánokat, akik az õsidõkben uralták a világot. Uránosz azonban csúnyának és visszataszítónak tartotta gyermekeit, és mindig visszatolta õket anyjuk hasába, amikor meg akartak születni. Gaia keserûen panaszkodott fiának, Kronosznak és rábeszélte, hogy harcoljon apja ellen. Egy éles sarlót adott neki, hogy ezzel kasztrálja apját. Uránosz kifolyó vérébõl születtek a bosszúállás istennõi, az erinüszek.

Miután legyõzte apját, õ lett a világ ura, de hamarosan ugyanolyan brutális és kegyetlen lett, mint apja. Megjósolták neki, hogy õt is gyermeke fogja megfosztani a hatalomtól.

Kronosz-Szaturnusz az idõ és a sors istene. Gyakran ábrázolják öregemberként kaszával, sarlóval a kezében, ami azt szimbolizálja, hogy minden, ami a világon létezik, véges.

Uránosz – Uránusz

Uránosz neve "Eget" jelent, uralkodik az égbolton és a csillagokon. Minden éjjel leereszkedik a földre, és sok gyermeket nemz vele. /ld. Kronosz-Szaturnusz mítosz/

Poszeidon – Neptunusz

Poszeidon- Kronosz és Rheia fia, Zeusz testvére - a tengerek, vizek teremtõ ura, kezében egy háromágú szigonyt tart, ami a Neptunusz bolygó szimbóluma is. Ló alakú víziszellemek vontatják hintaját, amikor útra kél víz alatti palotájából.

Hádész - Plútó

Hádésznak apjuk, Kronosz legyőzése után a világ felosztása során az alvilág jutott, hogy ott uralkodjon a holtak lelkén.

Soha senki nem menekült meg attól, hogy át ne szállítsák a Sztüx folyón a holtak birodalmába, ami Hádész-Plutó székhelye. Gyakran hordott láthatatlanná tevõ sisakot, amely nagymértékben segítette csábítási akcióiban.

Nem ismeri a részvétet, ki egyszer belépett a birodalmába, annak nincs visszaút, könyörtelen, a holt lelkek feletti ítéletei visszavonhatatlanok, hatalmas és minden élet ellensége. Szigorú király, de arra is van eset, hogy teljesíti a hozzá intézett kéréseket.

Csak Héraklész veszi fel vele a versenyt, aki meg is sebesíti, és csak Orfeusz tudja meglágyítani a szívét, megengedi neki, hogy visszatérjen Eurüdikéjéhez, a Tartaroszba.

Szent fája a ciprus, trónja alól erednek az alvilág folyói.
Forrás: http://www.asztromania.hu   / Barinka Ágnes/


VÉNUSZ, vagy ahogy a görög nevezi Afrodithé tudományos ismertetője.

Méreteit tekintve a Vénusz a Földhöz leginkább hasonló bolygó. Átmérője mindössze 650 km-rel kisebb a Földénél. A Naptól számítva a második bolygó, amely minden más bolygónál jobban, mindössze 40 millió km-re közelíti meg a Földet. Mivel közel van hozzánk, és egész felszínét fényes felhőzet borítja, a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest a Föld egén, látszólagos fényessége -4,6 m.  Vénusz római istennőről nevezték el.   Maximális fényességnél nappal is megfigyelhető. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért nagyjából a Nappal egy irányban látszik, ezért vagy pár órával a nap után lenyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillagnak is. Bár minden bolygó pályája elliptikus, a Vénusz pályája áll legközelebb a körhöz, kisebb mint 1% excentricitással.

Hasonló méretei miatt néha a Föld testvérbolygójának hívják. Átlátszatlan, nagy fényvisszaverő képességű felhőréteg takarja el a felszínt, amelyet csak a 20. század űrszondás vizsgálatai derítettek fel. A kőzetbolygók közül a Vénusznak van a legsűrűbb légköre, amelyet  főleg szén-dioxid alkot, a légköri nyomás a felszínen 90-szer akkora, mint a Földön.

A felszínt csak az utóbbi 20 évben térképezték fel teljesen. Kiterjedt vulkanizmus nyomait mutatja, néhány vulkán még ma is működésben lehet.

Megfigyelése :

A  Vénuszt attól függően, hogy a Naptól nyugatra vagy keletre  helyezkedik el, vagy a hajnali, vagy az esti égbolton figyelhetjük meg.
Mindig kápráztatóan ragyogó fényű, - 4,7 magnitudós égitest.
Keringése során fázisváltozásokat mutat. Látcsővel jól megfigyelhetjük a sarló fázisú Vénuszt, amely a bolygó legnagyobb Föld-közelsége  környékén következik be, de a teljes fázissor megfigyeléséhez már kisebb távcső szükséges. A fél fázisban lévő Vénusz 75-szörös  nagyítással akkorának látszik, mint a Hold szabad szemmel.
Mivel a bolygót teljes egészében felhőtakaró borítja, a felszínét nem láthatjuk, csak bizonyos homályos V alakú felhőrajzolatok figyelhetőek meg, valamint az, hogy a pólusok környékén a felhők fényesebbek, mint a többi részeken.

Szabad szemmel :
Mivel a Vénusz mindig a Nap közelében jár, ezért általában a horizont közelében figyelhető meg a szürkület idején. Ragyogó fényessége jól megkülönböztethetővé teszi a háttérben lévő csillagoktól.
 

Bolygó- és holdnevek eredete      

A bolygók neveinek ősi eredete    

Csillagképek   


Mind a 88 csillagkép:
 

 

  Latin név

  Magyar név

AND

  ANDROMEDA 

  Andromeda

ANT

  ANTLIA  

  Légszivattyú

APS

  APUS 

  Paradicsommadár

AQR 

  AQUARIUS 

  Vízöntõ

AQL 

  AQUILA 

  Sas

ARA 

  ARA  

  Oltár

ARI 

  ARIES  

  Kos

AUR 

  AURIGA  

  Szekeres

BOO 

  BOOTES 

  Ökörhajcsár

CAE 

  CAELUM  

  Vésõ

CAM 

  CAMELOPARDALIS 

  Zsiráf

CNC 

  CANCER 

  Rák

CVN 

  CANES VENATICI  

  Vadászebek

CMA 

  CANIS MAIOR 

  Nagy Kutya

CMI 

  CANIS MINOR 

  Kis Kutya

CAP 

  CAPRICORNUS 

  Bak

CAR  

  CARINAE  

  Hajógerinc

CAS  

  CASSIOPEIA  

  Kassziopeia

CEN 

  CENTAURUS  

  Kentaur

CEP 

  CEPHEUS 

  Cefeusz

CET  

  CETUS  

  Cethal

CHA  

  CHAMELEON  

  Kaméleon

CIR 

  CIRCINUS  

  Körzõ

COL  

  COLUMBA  

  Galamb

COM  

  COMA BERENICES  

  Bereniké haja

CRA  

  CORONA AUSTRALIS  

  Déli Korona

CRB  

  CORONA BOREALIS 

  Északi Korona

CRV  

  CORVUS  

  Holló

CRT  

  CRATER 

  Serleg

CRU 

  CRUX  

  Dél Keresztje

CYG 

  CYGNUS 

  Hattyú

DEL  

  DELPHINUS  

  Delfin

DOR  

  DORADO  

  Aranyhal

DRA  

  DRACO 

  Sárkány

EQU 

  EQUULEUS  

  Csikó

ERI  

  ERIDANUS  

  Eridánusz

FOR 

  FORNAX  

  Kemence

GEM 

  GEMINI  

  Ikrek

GRU  

  GRUS  

  Daru

HER  

  HERCULES  

  Herkules

HOR  

  HOROLOGIUM 

  Ingaóra

HYA 

  HYDRA  

  Északi Vizikígyó

HYI  

  HYDRUS  

  Déli Vizikígyó

IND  

  INDUS  

  Hindu

LAC

  LACERTA

  Gyík

LEO

  LEO

  Oroszlán

LMI

  LEO MINOR

  Kis Oroszlán

LEP 

  LEPUS 

  Nyúl

LIB  

  LIBRA  

  Mérleg

LUP 

  LUPUS 

  Farkas

LYN 

  LYNX  

  Hiúz

LYR  

  LYRA 

  Lant

MEN  

  MENSA 

  Táblahegy

MIC 

  MICROSCOPIUM 

  Mikroszkóp

MON  

  MONOCEROS  

  Egyszarvú

MUS 

  MUSCA  

  Légy

NOR 

  NORMA  

  Szögmérõ

OCT 

  OCTANS  

  Oktáns

OPH 

  OPHIUCHUS 

  Kigyótartó

ORI  

  ORION   

  Orion

PAV 

  PAVO  

  Páva

PEG 

  PEGAUS 

  Pagazus

PER 

  PERSEUS 

  Perzeusz

PHE 

  PHOENIX  

  Fõnix

PIC  

  PICTOR  

  Festõ

PSC  

  PISCES 

  Halak

PSA  

  PISCIS AUSTRINUS  

  Déli Hal

PUP  

  PUPPIS  

  Hajófara

PYX  

  PYXIS  

  Tájoló

RET  

  RETICULUM 

   Háló

SGE 

  SAGITTA  

  Nyil

SGR  

  SAGITTARIUS  

  Nyilas

SCO  

  SCORPIUS  

  Skorpió

SCL  

  SCULPTOR  

  Szobrász

SCT  

  SCUTUM  

  Pajzs

SER  

  SERPENS  

  Kígyó

SEX  

  SEXTANS  

  Szeksztáns

TAU 

  TAURUS 

  Bika

TEL  

  TELESCOPIUM 

  Távcsõ

TRI  

  TRANGULUM  

  Háromszög

TRA 

  TRIANGULUM AUSTRALE  

  Déli Háromszög

TUC  

  TUCANA  

  Tukán

UMA 

  URSA MAIOR 

  Nagy Medve

UMI 

  URSA MINOR 

  Kis Medve

VEL   

  VELA  

  Hajóvitorla

VIR 

  VIRGO  

  Szûz

VOL  

  VOLANS 

  Repülõhal

VUL  

  VULPECULA  

  Róka


A világegyetem (latinosan: univerzum) csillagászati fogalom, az ismert világot jelenti, vagyis a galaxisok  összességét. Jelenleg a megfigyelhető univerzum mérete körülbelül 13,72 milliárd fényév , azaz elvileg ilyen messzire lehetséges ellátni (abban az értelemben, hogy legfeljebb ilyen távol lehetnek most azok a pontok, amelyeknek a korábban kibocsátott fényét ma látjuk). A világegyetemben 100-800 milliárd galaxis található.

A Naprendszerünk bolygói:
Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó
Az alábbiakból megtudhatjuk, hogy Naprendszerünk bolygói és holdjai honnan kapták neveiket. A legtöbb névadó a görög- és a római mitológiában szerepel. Ez alól kivételek az Uránusz holdjai - Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás című szatirikus eposzának szereplőitől kapták nevüket.
 
Bolygók és holdjaik nevének eredete 1 rész

Bolygók és holdjaik nevének eredete 2 rész

Bolygók és holdjaik nevének eredete 3 rész