A tiszta hétfő

A tiszta hétfő a Szarakoszti első napja. (Szarakoszti a Húsvétot megelőző negyven napos böjt.) Ezen a napon mindenki igyekszik egy nagy papírsárkánnyal a természetbe kivonulni. Vannak, akik csak a sárkányeresztés idejéig mennek ki a szabadba, de vannak olyanok, akik ezt az alkalmat piknikezéssel is összekötik.
E hagyománynak a gyökereiről a görögöknél már i.e. 4. századból is találtak feljegyzést.
A papírsárkány eredetileg ázsiai eredetű hagyomány.
A sárkányeregetés, mint sportág, főleg szórakozás volt a koreai, kínai, japán és maláj népeknél. Azt hitték, hogy a sárkány, ami éjjel elrepül a házak fölött, elzavarja a rossz szellemeket.
Ázsiában ennek a hagyománynak főként vallási jellege van. De sokszor a gyakorlati életben is használták, katonai , meteorológiai célokra.

A későbbi feljegyzések szerint a 17. században Kis-Ázsiában, ill. Smirni környékén letelepült franciák hozták elő újból a papírsárkány készítést. A franciák voltak, akik kiterjesztették Európától Amerikáig elkészítésének tudományát.
A görög gyerekeknél elöszőr Smirniben, Hiosz szigetén, Konstantinápolyban volt divat ez a játék, majd e helyekről átterjedt az egész országra.
Görögül ma hartoaetosnak, azaz papírsasnak hívják. Az idők folyamán, területenként változott az elnevezése. Formája is. Megszerkeszthették madárnak, embernek, hajónak, lepkének, sárkánynak.

A görögöknél Apokries zárónapjaként, a húsvéti böjt nyitónapjaként jelennek meg az égen ezek a papírsasok. Főleg, mint a gyermekek játéka. Fontos, hogy minél színesebb legyen, és hogy minél magasabbra szálljon.
A szegény időszakban anyaga újságpapír volt. Később már színes papírokból készítették. Formája rombusz vagy sokszög. Régen rárajzoltak napot, holdat, görög zászlós hajókat, ma inkább a kedvenc focicsapatok emblémája látható e szerkezeteken.
Régen mondókákat is mondtak saseregetés közben, de napjainkban már feledésbe merültek ezek a rímes versikék. A dédikék még mondják kicsiny unokáiknak, de mire azok felserdülnek, elfelejtik azokat.

Krétán nagyon nagy hagyománya van ennek a játéknak. Ott egy üzenetet is helyeznek a szerkezet farkához, és ott cél, hogy elrepüljön a sas. Magasra víve így a kívánságot is.
Ez olyan lehet náluk, mint amikor a templomban a persely mellett levő kis ládikába egy kívánságot bedobunk. Vagy amikor a paptól kérjük, mondjon értünk misét. Ilyenkor is kívánunk valamit, amit levélkében adunk át a papnak. ő felolvassa előttünk az írást, és megáldja imádságaival.

Itt Thasszoszon a saseregetés során senkitől nem hallottam, hogy szeretné, ha elszabadulna az égbe magasodó sasa. Üzenetet sem erősítenek hozzá.
Itt is hagyomány az eregetés. Theologoszban az Augusztosz taverna tulajdonosa a faluszövetség elnöke. Az ő rendezésében a falu szélén nagy fesztivál jellegű verseny is van. Díjazzák, kinek szebb a szerkezete, és kinek repül magasabbra.


Hogy miért éppen ezen a napon van ez a játék?
Mert tavasz van. Tavasszal sokszor fúj a szél. ( Az ideális szélerősség a papírsárkány eregetéshez: 12.34 km/óra)
Van-e vallási eredete e szokásnak a görögöknél?
Bizonyosan.
Már babiloni pecséteken a kétfejű sas, mint vallási szimbólum szerepelt. A sas témája az égben, minden időkben vallási témát jelentett. A bizánci korszakból maradt meg az ortodox vallás jelképeként a kétfejű sas. Ez szimbolizálta a birodalom feletti politikai és vallási hatalmat és az uralkodást.

A Húsvét, mint tudjátok, a görög nép legnagyobb vallási ünnepe. Ezért kell hát a sasnak magasra repülnie.

E téma után sokat kutattam. Mit jelenthet a papírsas felröpítése e napon?
A választ a helyi paptól és különféle, gyermekeknek szóló, a húsvéti ünnepkör szokásait leíró vallási mesekönyvekből kaptam meg. Mint hírvivő, az Istenre való emlékezés madara ez a sas. Isten újjászületéséhez hírvivő madár. Papírsárkány, papírsas.
Most nézzétek meg, mi hogyan boldogultunk. Kellett egy kis segítség, de utána már szabadon repült a mi sasunk is.

Tisztahétfő napját itt mondják Koulomának is.

A Kouluma napján mi még a kötelező: az étrend. A menükről már olvashattatok, amikor a különféle területek farsangi rendezvényeit részleteztem. Részben a dimoszok által vannak ingyen fogások, de a tavernásoknak is készülni kell.

E napok előtt, pár nappal, ha valaki elmegy a halas boltba, hát bizony méregdrágán vásárol. Az idei rekord, hogy a 4-7 Euróról felszaladt a kagylók ára 15 Euró/kg-ra is. A polipot fagyasztottan nagyon olcsón megvesszük, de a nagyméretű friss polip kg-ja 25 Euró volt. A garnélarák kilója 38 Euró. Van ilyenkor olcsóbb is, de azok minősége és frissessége igen kétes. Tehát vagy a drágát veszik az emberek, vagy fagyasztottan vásárolnak az ünnepi asztalra.

A tavernákhoz beülők odateszik a dimosz ingyen kínálatát, de itt szokás a sznobizmus. Mindig van olyan az asztaltársaságnál, aki kér a legdrágább menüből, ami sokszor érintetlenül ott marad. Ünnepnapjuk lesz tehát a cicáknak is, amik ott settenkednek az asztal körül.

Mi még a kötelező?
A lagána kenyér. Ezt a fajta kenyeret csak kouluma napján sütik. Fél kg 3-5 Euró körül van. A kenyér receptje az ókor óta nem változott.
Nagy lapos kenyér szezám- és egyéb magokkal meghintve. Élesztő helyett tavalyi kovászból készült, annak folyamatos frissítésével. Jó minőségű teljes őrlésű liszt, bor, olívaolaj, bors, méz, tej, ánizsmag, szezámmag, mák az alapanyaga.
5-6 féle ilyen kenyeret ettem már. Minden péknek meg van a maga titkos receptje e kenyérhez. Volt, hogy nagyon finom volt. Krétán az olívagyökérrel felfűtött régi török kemencés péktől amit vásároltunk, annak míg élek, emlékezni fogok a kenyerére.
Itt Thasszoszon még nem nyerte meg tetszésem egy pék lagána kenyere sem.

A kouluma napja az utolsó, a húsvétot megelőző 40 napos böjt előtt. Utána az étrendből kimarad tej, tojás, hús, bizonyos napokon még az olívaolaj is. Az élelmiszergyártók készültek. Képzeljétek, még szójatej is van. Jót nevettem a napokban. Barátnőm kérdezte tőlem, mit főztem? Ilyenkor szokás egymástól segítséget kérni, mert inkább csak az idősek tudják a böjti recepteket. Nevetve mondtam neki, nálam nem jársz sikerrel, mert én magyaros böjti gulyáslevest készítek. De azt nem tudom szójából.

Talán egy másik kérdés is felmerül bennetek. Miért tartottak oly sok helyen hagyományos esküvőt?
Nyáron kevés van, mert mindenki közvetlenül vagy közvetve a turizmusban dolgozik. ősszel sok esküvő szokott lenni. Augusztus az esküvőnyitó hónap. Krétán Kricában, itt Theologosban szoktak tartani hagyományos esküvőt, amin mindenki rész vehet. Mutatok ezekből is képeket. Klikk a szövegre!

Télen kevés van, talán az időjárás miatt. Tavasszal megindul az esküvőmánia. Egészen Koulouma napjáig. Utána nem lehet a húsvéti nagy böjt miatt, majd húsvét miatt, meg utána még 40 napig. Ez után megint lehet, de akkor már kicsi lesz a násznép, az elfoglaltságok miatt, aminek pedig illik egy falura valónak lenni. Egy falu lehet csak 50 fős, de általában 2000 fős.
A legalkalmasabb idő tehát a házasságra Vízkereszttől húshagyó keddig, azaz a Fotostól- Koulumáig.

Ha arra gondoltok e sorokat olvasva, hogy itt minden nap ünnep, és milyen vidám az élet a görögöknél, hát tévedtek.
Ezek voltak az ünnepi napok. Már az ünnepbe is vegyült egy kis üröm. Márc. 1-vel kezdődött az áramszolgáltatók sztrájkja. Most márc. 17-ét írunk, és még nem tudjuk, mikor lesz mindennapos áramunk.
Az ünnepek alatt csak estére szüntették be az áramszolgáltatást. Olyankor tudták, nem baj. Az énekszó, a Xanthiból, Drámából jött cigányzenészek jobban mutatnak a gázlámpák és a máglyarakások fényénél.
Az áramszünet viszont sok helyen sok halálos áldozatot is követelt. Balesetek a liftekben, asztmás betegek, akiknek lélegeztető készüléke nem működött, sok tűz is a pertróleumlámpák és a gyertyák használatából.

Ünnep előtt a bankosok kezdték a sztrájkjukat, ami még a mai napig kitart, nem tudni meddig?
Valamint a nagyvárosokat elöntötte a szemét. Athén, Thesszaloniki utcáin tonnaszámra bűzölög a szeméthegy az olykor 30 fokos melegben. A Tv-ben döbbenetes képeket látok. Nálunk a szeméthordókkal nincs gond. Úgy hiszem, a kisebb közösségeknél megtörik a sztrájkot.

Egyébként ez jellemző a görögökre. Ameddig a szezon tart, el vannak foglalva. Dolgoznak.
Ősszel kezdik a Panigiriket, és ahogy a tél beáll, mindenki sztrájkba fog. Ez ki szokott tartani húsvét előttig. Majd gyorsan befejezik a sztrájkokat, mert a szállásokat elő kell készíteni, indul a szezon.
Télen tehát ünnepelnek és sztrájkolnak. A lényeg, hogy az indulatok a tetőfokon legyenek. A langyos vizet és a középutat nem ismerik. Így volt ez, mióta van görög.

A fórumra szeretném feltenni a szójátékokhoz: Hány görög szót tanulhattatok meg e hírlevelem alapján?

Erről a kérdésről tudjátok, mi jut eszembe?
Krétán a Preveli oázis felé megálltunk egy szurdokvölgyben. Ott lépcsőn kellett lemenni, ahol vízesés, és egy öreg, gyönyörű Ágios Nikolaos kápolna volt. Senkinek nem mertem megmondani, hány lépcső vezet oda. Mindenki szentségelt. Persze örömmel. Titkos utam volt ez. Páratlan szépség, páratlan fáradsággal. Minden csoportomból volt olyan, aki megszámolta a lépcsőket. Oda is , vissza is. 4 éven keresztül tettem meg szezonidő alatt, heti egyszer ezt a kirándulást. Minden alkalommal elmondták, hány lépcső vezet oda. És a lelkemre kötötték, máskor mondjam meg az erre a kirándulásra jelentkezőknek. Most sem tudom a számát. Mert nem a lépcső volt a fontos. Hanem a tanulás. A látás és a hallás.