Héraklész

Perszeusz leszármazottja.

Születésének története úgy szól, hogy anyja, Alkméné Thébaiban várta a csatából hazatérő férjét, Amphitrüónt, de Zeusz, akinek megtetszett az asszony, felveszi a férj alakját és az ő képében szerelmeskedik vele.

Zeusz halhatatlanságot akar adni fiának, de ehhez az kell, hogy a halhatatlan Héra szoptassa meg. Hermész az alvó Héra keblére csempészi a csecsemőt, de Héra felébred, eltaszítja, kifröccsenő teje szétterül az égen, ezt ismerjük Tejútnak.

Héra féltékenysége rendszeresen üldözi Héraklészt. Még csecsemőkorában két kígyót küld az alvó Héraklészre és ikertestvérére. De a kisded megfojtja a kígyókat.

Lobbanékony természete miatt gyerekkorában lantjával úgy fejbecsapja tanítóját, Orfeusz testvérét, hogy az szörnyethal. Ezért Amphitrüón a hegyekbe küldi pásztorkodni. 18 éves korában megöli a Khitairón hegyen tanyázó oroszlánt, lenyúzott bőrét egész életében hordja.

A vitéz ifjúhoz Théba királya feleségül adja leányát. De Héra őrültséget bocsát rá, és egy alkalommal megöli saját fiait. Delphoi jósdájában azt a parancsot kapja, hogy menjen unokatestvéréhez, Mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz, és szolgáljon neki.

Eurüsztheusz 12 igen nehéz feladatot ad neki. A hőstetteket maradéktalanul végrahajtja. A küzdelmekben a fegyverzete : saját buzogány, Hermésztől kapott kard, Apollóntól kapott íj és nyíl, Hephaisztosztól kapott vért, Athénétől kapott pajzs és Poszeidón által ajándékozott lovak.

A 12 munka :

1. A nemeai oroszlán
Az oroszlán rettegésben tartotta az egész vidéket. Sebezhetetlen volt, nyíl nem fogta, barlangjának két kijárata volt. Héraklész eltorlaszolta az egyik kijáratot, a másikon bement és puszta kézzel megfojtotta a vadállatot.

2. A lernai hüdra
Az Argosztól délre, a lernai mocsarakban élő kilencfejű szörnyeteget maga Héra nevelte Héraklész ellen. Még egy rákot is küldött a szörny segítségére, az a küzdelem közben ollójával csipkedte Héraklész lábát. Héraklésznek is volt segítsége, unokaöccse, Iolaosz. A hüdra mögött felgyújtották az erdőt. A szörny kijött a mocsárból, de Héraklész hiába vágta le egy-egy fejét, kettő nőtt helyette. Iolaosz agyoncsapta a rákot, az később felkerült az égre, mint a Rák csillagkép. Héraklész rájött, ha a hüdra levágott fejei helyét égő husánggal megperzseli, nem nő ki újra, így le tudta győzni. A középső, halhatatlan fejet eltemette. Nyilait pedig megmártotta a hüdra vérében, amely erős mérget tartalmazott, így egész további életére legyőzhetetlen lett.

3. A kerüneiai szarvas
Az aranyszarvú, fürge lábú szarvas Artemisz szent állata volt, nem volt szabad megérinteni se. Héraklész egy álló évig üldözte, amíg sikerült élve elfognia. Hazafelé találkozott Apollónnal és Artemisszel, de az istennő megbocsátott neki, mert a szarvasnak nem esett baja.

4. Az erümanthoszi vadkan
A vadkan nagy pusztítást rendezett a környéken, de Eurüsztheusz azt parancsolta Héraklésznek, hogy élve fogja el. Héraklész Pholosz kentaur segítségét kérte, aki vendégül látta. A lakomán Pholosz nem akart bort adni, mert azt csak akkor lehet felszolgálni, ha minden kentaur jelen van. De Héraklész addig kérte, míg végül csak kinyitotta a borostömlőt. Rögtön jöttek a kentaurok, sokat ittak, kitört a verekedés. Pholoszt is, a bölcs Kheirónt is eltalálta egy-egy mérgezett nyíl. Kheirón annyira szenvedett, hogy lemondott a halhatatlanságról, csak szűnjenek meg kínjai. Cserébe azt kérte, Zeusz engedje szabadon Prométheuszt.
Héraklész egyedül ért föl a havas hegyre. Nagy kiáltozással lavinát indított el, amibe belegabalyodott a menekülő vadkan. Héraklész vállára vette, és elvitte Mükénébe. Mikor Eurüsztheusz meglátta, ijedtében egy nagy korsóba bújt előle.
Héraklész és a vadkan

5. Augeiasz istállója
Augeiasz éliszi király Héliosz napisten fia volt. Gazdag, hatalmas úr, sok nyáj, ménes gazdája. De az istállókat soha nem takarították. Héraklész azt a feladatot kapta, hogy egy nap alatt takarítsa ki. Az állatokat kihajtotta, két közeli folyó vizét belevezette az istállóba, és az áradó víz átmosta, a trágya pedig leülepedett a szántóföldeken. De Augeiasz nem tartotta be azt az ígéretét, hogy aki ezt elvégzi, annak a nyáj tizedét odaadja.

6. A sztümphaloszi madarak
Árkádiában éltek ezek a réztollú madarak, nagy pusztítást végeztek, kemény tollaikat nyilakként zúdították az ellenük támadókra. Héraklész kapott Athénétől egy Hephaisztosz által készített rézkereplőt, ezzel nagy lármát csapott. A madarak riadtan felrepültek, ekkor Héraklész alulról lenyilazta őket. Egy pár maradt életben, ezek elmenekültek.

7. A krétai bika
Krétán Minósz a két testvérét ki akarta rekeszteni az uralkodásból. Ezért jelet kértek Poszeidóntól. A tenger habjaiból egy gyönyörű bika jött Minósz elé. Neki fel kellett volna áldoznia az állatot, de megtetszett neki és egy satnyábbat áldozott fel. Poszeidón haragjában megvadította a bikát. Héraklész a szarvánál ragadta meg, és addig tartotta, amíg megszelídült. A bika a hátára vette Héraklészt, és a tengeren elúszott vele Argoszig. Eurüsztheusz fel akarta áldozni Hérának, de az istennő nem fogadta el, ezért szabadon engedték.

8. A thrák Diomédész emberevő lovai
A lovak rettegésben tartották a környéket, a vándorokat pusztították. Héraklész elfogta őket. Diomédész utolérte, de Héraklész a saját lovaival falatta föl. Mikor hazaért a lovakkal, Eurüsztheusz szabadon engedte őket. Itt két változat létezik : az egyik szerint a lovak megszelídültek, a másik szerint a szabadon engedett lovakat vadállatok pusztították el.

9. Hippolüté öve
Eurüsztheusz lánya megkívánta az amazonok királynőjének díszes aranyövét, amelyet Hippolüté az apjától, Árésztól kapott. Héraklész elindult érte.
Több változat maradt fönt:
1. Héraklész és társai útközben vendégségben voltak, de megtámadták őket. Héraklész legyőzi a támadókat, az amazonok királynője csodálata jeléül odaadja az övét.
2. Héra viszályt szít, az amazonokkal keverednek csatába, Héraklész megöli Hippolütét.
3. Összecsapnak az amazonokkal, és Héraklész váltságdíj fejében (Hippolüté húgáért) kapja meg az övet.

10. Gérüón ökrei
Gérüón háromfejű szörny volt, és deréktól lefelé három teste volt. Messze nyugaton egy szigeten őriztette híres gulyáját egy kétfejű kutyával és egy óriás pásztorral. Héraklész legyőzte őket, a marhákat elvitte Mükénébe. Eurüsztheusz feláldozta őket Hérának, Héraklész esküdt ellenségének.
Mind az odaúton, mind a visszaúton rengeteg viszontagságot élt át. Ezek közül az a legismertebb eset, hogy két oszlopot állított fel a Tartésszoszon, a Gibraltári-szoros két partján, egyet Európában és egyet szemközt, Afrikában.

11. A Heszperiszek aranyalmái
Messze nyugaton volt egy csodálatos kert, tele aranyalmafákkal - Héra kertje. Egy százfejű sárkány és három nyugati nimfa, a Heszperiszek őrizték. Senki sem tudta, hol található.
Héraklész rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, amíg odaért. Végül Néreusz tengeristentől kérdezte meg az utat. De előtte megküzdött egy gigásszal. Gaia fiának ereje, amíg anyját, a földet érintette, mindig megújult. Héraklész végül felemelte a levegőbe és úgy roppantotta össze. Útja közben megszabadította Prométheuszt a sziklához kötő bilincseitől és a máját tépdeső keselyűtől. Prométheusz azt tanácsolta neki, ne ő lopjon almát, hanem kérje meg erre Atlaszt. Atlasz bele is egyezett, addig Héraklész tartotta az égboltot. De aztán Atlasz nem akarta visszavenni a terhet. Ezért Héraklész azt hazudta neki, csak egy pillanatra vegye vissza tőle, amíg ő egy kispárnát igazít a vállára. Atlasz átvette az égboltot, persze Héraklésznek esze ágában sem volt újra a teher alá állni. Elvitte az aranyalmákat Eurüsztheusznak, aki Athénének ajándékozta őket. De az istennő visszavitte a kertbe, mert csak ott lehettek.

12. A Kerberosz
Utolsó feladtként azt kapta a hős, hogy hozza el Hádésztől az Alvilág őrkutyáját, a háromfejű Kerberoszt. Héraklész először beavatást kért az eleusziszi misztériumokba, nehogy megsértse az isteneket. Zeusz segíti - követe, Hermész elvezeti Héraklészt a Tainaron-fokhoz, az Alvilág kapujához.

A félsziget vége a Tainaron-fok

Hádész megengedi, hogy elvigye Kerberoszt, de feltételül azt szabja, hogy puszta kézzel kell megfognia. Héraklész addig fojtogatja a kutyát, míg az megadja magát. Nagy diadallal érkezett vissza Mükénébe, ahol Eurüsztheusz ijedtében ismét egy cserépkorsóba bújt, és könyörgött Héraklésznek, hogy vigye vissza a Kerberoszt.

Még sok egyéb hőstettet is fűznek a nevéhez. Tulajdonképpen a hős kiirtotta kora összes rablóját és szörnyetegét.

Feleségül veszi Déianeirát. Majd egy vendégségben ismét megöl valakit, ezért Thrákiába indul. A határfolyón Nesszosz kentaur a révész. Héraklész átgázol a folyón, csak feleségét bízza a révész gondjaira. De a folyó közepén Nesszosz erőszakoskodni kezd az asszonnyal. A sikoltásra Héraklész odafordul, és mérgezett nyilával lelövi a kentaurt. Nesszosz utolsó erejével bosszút áll : ráveszi Déianeirát, hogy fogja fel kicsurgó vérét, és ha egyszer férje hűtlen lesz hozzá, ezzel a vérrel kenje be a ruháját, akkor visszatér hozzá.

Nemsokára egy hadjárat során Héraklész találkozik korábbi jegyesével, Ioléval. Ez Déianeira fülébe jut, féltékeny lesz - egy szép inget beken Nesszosz vérével és elküldi Héraklésznak. A hős felveszi az inget, de égetni kezdi a bőrét, rettenetes kínok között próbálja letépni az inget, de nem lehet. Mivel ezeket a szenvedéseket már nem bírja el, máglyát rakat, hogy meghalhasson. A máglyát senki nem akarja meggyújtani, csak Philoktétész, aki ezért megkapja Héraklész íját és nyilait. De Zeusz nem hagyja magára, Athéné aranykocsin ereszkedik le és felviszi Héraklészt az Olymposzra, ahol az istenek hozzáadják Hébét feleségül.