Apollón

A nap és a fény istene, az élet és a rend védelmezője. Nyila mindig célba talál, jóslatai mindig beteljesednek. A jóslatokban mindig Zeusz akaratát közvetíti.

Apollón a Zeusz-templom homlokzatdíszén

(Olümpia, múzeum)

Artemisz ikertestvére. Anyjuk, Létó, a féltékeny Héra haragja elől menekülni kényszerült, Héra Püthónt, a sárkánykígyót uszította rá. Nem találhatott menedéket sem földön, sem vízen, így Délosz szigetére ment, ami akkor hullámokon úszó sziget volt. De csoda történt, a sziget szélén két szikla emelkedett, és megvédte Létót és gyermekeit.

Apollón felserdülve megölte a Püthónt, egy mély szakadékban lenyilazta. Ezért vezekelnie kellett. A Tembi völgyében, a Piniosz folyóban tisztult meg.

Visszatérésekor delfin alakjában jött Püthó városába, és új nevet adott neki: Delphoi.

Apollón temploma Delphoiban

A tiszteletére emelt szentélyben egy jósnő, a Püthia, egy háromlábú széken ült egy sziklahasadék fölött, és a felszivárgó mérges gázoktól hallucinálva értelmetlen szavakat kiáltozott. A Püthia mellett mindig álltak papok, akik „lefordították” Apollón üzenetét : mindig az aktuális politikai helyzethez igazították a jóslatot. Idővel egész nagyüzemmé fejlődött a delphoi jósda, a jóslatot kérők gazdag ajándékokkal érkeztek.