„Ha valaki megkérdezi, mi jut eszembe Görögországról, azt felelem – a nyugalom és a boldogság”
 
Kétféle ember létezik, aki járt már Görögországban, és aki még nem. Mi, akik már jártunk Zeusz földjén, tudjuk, hogy egyszerre szerelmesedünk bele a görög életérzésbe, a táj sokszínűségébe, a tenger lágyságába, színeibe, a görög kultúrába, az isteni finom mediterrán ételekbe, a páratlan klímába, és nem utolsó sorban a görög emberekbe, akik vendégszeretetükkel, kedvességükkel, közvetlenségükkel teszik teljessé a nyaralásunkat.
 
Thassos:
Eddigi nyaralásaink helyszínéül Sartit, illetve az Olympos-i Riviérát választottuk, és egyáltalán nem csalódtunk. Kellemes, hangulatos tavernák, homokos, lassan mélyülő kékzászlós strandok, és persze a fenséges Olympos, (Zeusz és a többi istenség otthona). A fantasztikus és lélegzetelállító látványt nyújtó, mesebeli vidék, „ahol a föld és az ég összeér”, a Meteora-kolostorok, mind-mind felejthetetlen emlékek. De idén valami másra vágytunk, mindenképpen Görögországra, de valami újra.
 
Papus (apósom), aki úgy 25 évvel ezelőtt nyaralt már Thassoson, ott tartózkodása alatt bejárta a sziget megannyi látnivalóját, eldugott kis öbleit, hangulatos falvait. Fotókon sajnos nem, de emlékeiben a legapróbb részleteket is megőrizte. Sokszor mesélt a szigetről, és mindig visszavágyott. Így Papus ajánlásával, Thassos mellett döntöttünk.
 
Előkészületek:
Még javában havazott, amikor elkezdtem bújni a Google-t. Rátaláltam a thasos.hu-ra, illetve a thasos.hu fb oldalára, ahonnan nagyon sok szépséget és hasznos infót gyűjtöttem a szigetről, amiért hála és köszönet mindannyiótoknak. Külön Aranyné Fazekas Ildikónak, és Horváth Balázsnak és nem utolsó sorban Áginak. Január elején lefoglaltuk a szállást, innentől fogva nagyon fel voltam pörögve.
Részletesen kidolgoztam a pontos tervet az útról, a programokról, látnivalókról. Költségvetési tervet készítettem, és rengeteg fotót gyűjtöttem, ezt összeraktam egy Excelben, és mindennap megnéztem, hányat kell még aludni.
 
Utazás:
Lassan teltek a hónapok, időközben bizonytalanná vált az utazásunk. Úgy volt, talán itthon kell maradjunk, de végül mégis az indulás mellett döntöttünk!
2019. augusztus 08. eljött a mi időnk is.
Este 10 órakor startoltunk Budapestről, és másnap délután kettőkor foglaltuk el a szállásunkat. Utunk zökkenőmentesnek volt mondható. Szerbiában végig követett bennünket egy hatalmas ciklon, és útközben csúnya baleseteket is láttunk, de az „öreg (22 éves)" VW POLO fiatalos lendülettel bírta a terhelést. 4 fő (a kis család), plusz a 10 napra való csomagok. Ült a kocsi hátsója rendesen, de még így is 7 liter/100 volt a fogyasztás, a határoknál nem kellett sokat várakoznunk, legfeljebb 10-15 percet, az utak jó minőségűek, a kapuknál Euróval fizettünk, az üzemanyag kutaknál inkább bankkártyával. Ez azért is jobb opció, mert a szerbek érdekesen váltják az Eurót. Igaz nekik is élni kell valamiből, no de…
Keramotiba érkezve úgy tűnt, hogy aznap már nem férünk fel egyik kompra sem, de egy kisebb csoda folytán, feltereltek már az elsőre, ami két percen belül el is indult át a szigetre, át Limenászba.
Az úton végig kísértek bennünket is a sirályok. Azt nem mondanám, hogy éhesek lehettek, mert a korábbi leírásokból okulva, szerintem mindenki egy nagy zacsi sirálykajával érkezett. Szóval etetés indul, kamerák beélesítve. A komp ringatózott velünk álmaink szigete felé, én pedig alig vártam, hogy megálljunk, és kiszálljunk. Azt hiszem, jó matróz nem vált volna belőlem. Limenászból már csak pár kilométer, és megérkeztünk a célhoz. Skala Potamia, Viki – parti – apartmanhoz.
Mindenkinek szívből ajánlom! Tiszta, tágas, jól felszerelt lakások, és a teraszról páratlan kilátás nyílik a tengerre. 
 
Thassos egyik legszebb strandja a Golden Beach. Hosszan elnyúló, lassan mélyülő, homokos, de van aprókavicsos partszakasza is, kristálytiszta vizű, amely rendkívül élvezhető, pláne a Viki előtt, mert nincs tömeg a parton, sem a vízben. Sőt, talán elmondhatjuk, hogy saját kis magánstrandunk volt. Bár hazahozhattunk volna egy kis szeletet belőle!
 
A sziget egy részét tudtuk csak bejárni; bár nem siettünk, nem akartunk végig rohanni mindent. Úgy terveztük, jusson idő mindenre. Kirándulásra, a kultúrára, pihenésre és sok-sok élményre. Egyszerűen csak élvezni akartuk, hogy miénk az idő, és egy kicsit miénk Thassos. Esténként nagyokat sétáltunk Potámiában, vagy a festőien szép Panagiaban. Ettünk egy jó gyrost a Mamánál (Mamma’s) vagy grillezett sajtot a kapitánynál (Captains) és isteni görög salátát, souvlakival a Theageneis-nél. Panagiaban mézes-csokis loukoumadest vettünk egy nénitől, eddig ez volt a legfinomabb. Friss, forró, nagyon édes, elég olajos is, de isteni volt. 
Az éttermek árai elfogadhatóak, a kínálat is rendben van. Több helyen találkoztunk magyar nyelvű étlappal. Ajánlom a Krambousa-t, a Captains Fish Tavernát, a Theagenis Tavernát, a Mamma’s-t. Ez utóbbi amolyan egyszerű, kockaterítős étterem, ne várjatok túl sokat tőle, de ízletes volt az étel, gyors a kiszolgálás, nem volt drága, és az adag is jókora volt. Nekünk bejött. A Theagenis Tavernában minden este élőzene volt. Kiváló étterem, gyors a kiszolgálás, hangulatos és az itthoni árakhoz viszonyítva sem drága. Nagy a választék éttermekből is, és biztos igény és ízlés kérdése, kinek melyik válik be, mi a fent említett éttermekben ettünk, ezért ezeket jó szívvel ajánlom.
 
Meglátogattuk Panagiában a 100 éves vizimalmot, olivasajtoló üzemet, illetve az Oliva múzeumot. 
Természetesen bevásároltunk a helyi készítésű oliva termékekből a lányom nagy-nagy örömére. 
Nem minden strandot kerestünk fel, de azért a leghíresebbekhez mi is ellátogattunk. Nekem nagyon tetszett a Marble Beach, bár az odajutás és a parkolás kicsit macerás, de megéri. Mondjuk, a férjem nem ezt állítja. 
Gyorsan mélyülő, kristálytiszta, a tengerfenékre ülepedett márványpornak, apró márványtörmeléknek köszönhetően, mely a tengerpart feletti márványbányából származik, a víznek csodaszép smaragdzöld színe van, valóban olyan, mintha egy trópusi tengerparton nyaralnál. 
A Paradiso Beach-nek nagyon kellemes, igazi finomhomokos partja van, büfével, WC-vel, zuhanyzóval és bérelhető nyugágyakkal, napernyőkkel. Szemben a kis sziget adja meg az igazi hangulatát, arculatát ennek a strandnak. Kanyargós földút vezet le a strandhoz, mely igen zsúfolt volt. 
A Giola lagúna azúrkék színű vize, a körülötte emelkedő, helyenként 8 méter magasságot is elérő sziklafal, az extrém sportok kedvelőit vonzza. Azaz sokan fejest ugranak a szirének eme kedvelt medencéjébe. Könnyű megközelíteni, egy darabon autóval, majd már a meredekebb sziklás szakaszon lefele sétálva, hirtelen szinte a semmiből tűnik fel a türkiz színű természetes medenceszerű képződmény.
 
Ypsario
Thassos-i kirándulásaink csúcspontja (földrajzilag is) az Ypsario volt.
Nem gyalogszerrel tettük meg az utat, hanem béreltünk egy Suzuki Jimny-t.
Betuszkoltuk magunkat a nem éppen nagy családi járgányba, majd irány a csúcs meghódítása. Tényleg érdemes jeep-et bérelni, mert az út imitt-amott az összkerék meghajtást igényli.
Bár nem volt túl jól kitáblázva a helyes irány, de megtaláltuk, merre is kell menjünk, hiszen jöttek velünk szemben gyalogosan és autóval is. Az út nagyobb részét a Jimnyvel tudtuk megtenni, de az utolsó kb. 300 méteres szakasz már csak saját lábon volt járható. Felérve a látvány fantasztikus, az érzés leírhatatlan. Minden irányba csodaszép a táj. A Golden Beach, mint egy festmény tárul elénk a csúcsról. Távolban körvonalazódik az Athos-hegy, a parti sáv, ahonnan érkeztünk, Panagia falu és a Paradiso Beach, egészen távolból felsejlik Samothraki is. Amikor már eléggé kilegeltettük a szemünket és a lelkünket, megteltünk a csodákkal, elindultunk lefelé, egy teljesen lakatlan falu irányába. Az édesvizű források közelében fekvő meredek lejtők mentén, kis egyszerű hegyi falvak bújnak meg. A keskeny macskaköves utcákon sétálva érthetjük meg igazán, hogy milyen egyszerű volt régen az élet és mennyire szorosan és harmonikusan illeszkednek természeti környezetükhöz. Sajnos az idő vasfoga belemart az épületek nagyobb részébe.
 
Kastro
Talán a legrégebbi falu Thassoson. Mára teljesen elhagyatott, csak a vendéglátók üzemeltetnek egy-egy tavernát. A falu, mint egy skanzen működik. A táj, és a növényvilág különlegessége kárpótolja a látogatót a nehézkes odajutásért. A falu atmoszférája még így is, hogy alig van élet a házak között, frenetikus. Nekem óriási élmény volt.
A fő érdekességek ezen az útvonalon: Maries, Ypsario 1204m, Kastro, Apostolis vízesés, Theologos, Potos
 
Theologos: 
A sziget régi fővárosa. Szűk macskaköves utcák, érdekes építészeti stílus, festői környezet, gazdag történelmi múlt jellemzi. Sajnos itt csak alig egy órát tudtunk eltölteni. Zeusz egészen sötétre festette az eget, féltünk, hogy nem ússzuk meg száraz bőrrel a kalandot. Így hamarjában ettünk egy finom fagyit, sétáltunk a szűk utcákon és megfogadtuk, ide még visszajövünk.
 
Potos: 
Nyüzsgő tengerparti városka, számtalan tavernával, bárral, jobbnál jobb pékséggel, szupermarkettel és ajándéküzlettel. 
 
Meglátogattuk az Archangelos Monostort is. Dolgos, gondos kezek munkáját dicséri a szép, gondosan művelt kert, benne szebbnél szebb örökzöldek, cserjék. Csábító hatalmas fürt szőlők csüngtek a kis kápolna nyitott teraszán, és valami csodaszép panoráma nyílik az Égeire. A Monostor területén van egy kis ajándékbolt, ahol többek között az apácák által készített kézműves termékeket lehet megvásárolni. Ami látogatható volt, az ingyenes, de természetesen a megfelelő öltözetben.
 
Sokan írtatok Róla, azaz nevezetesen arról, hogy él ott egy „Ágink”, aki hatalmas szeretettel, nagy–nagy szakértelemmel és tapasztalatával óriási segítség a magyar utazóközönségnek. Minden igény figyelembevételével ajánl szállást, segít a foglalásban, és ottlétünkkor körbe kalauzol egy térkép segítségével a szigeten. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyar turistákkal. Hová, mikor, mely úton a legjobb menni. Mire vigyázzunk, melyik pékség, bolt, autókölcsönző a legjobb, mikor vannak nyitva. stb. Hol van az orvos, vagy éppen hol érdemes tankolni. Nem feledkezik meg a legkisebb korosztályról sem, nekik is kínál programot, látnivalót. Utazásokat szervez, bepillantást enged a sziget életébe, rejtett kincseibe.
 
 
Drága Ági! 
Itt is szeretném megköszönni, hogy megismerhettelek (megismerhettünk), és hálás szívvel gondolunk Rád, a sok segítségért, intelemért és azért, hogy ott vagy nekünk a szigeten. Első nap, amikor megérkeztél a szállásunkhoz, kérdezted, „no, mit szólsz”?  - Láttál már ilyen csodaszép partot?” Akkor talán az utazástól fáradtan nem is tudtam, mit mondjak. Hiszen mint ahogy írtam is, több helyen nyaraltunk már Görögországban és mindenhol a maga nemében páratlan volt. De amint hazaértünk, az elkészült képeinket nézegetve meséltünk barátainknak a szigetről, igazán akkor fogalmazódott meg bennem a kérdésedre a válasz. Ági! Meseszép hely Thassos! Remélem, hogy egyszer még lesz alkalmam,(alkalmunk) újra eljutni a szigetre, és fürödni a Golden Beach-en, a Márványparton, vagy a Paradiso strandon. Újra fel szeretnék jutni az Ypsario-ra, jó lenne fejest ugrani a Giola lagúnájában (na, jó ahhoz újra kell születnem), szeretném meglátogatni Kastro-t, Theologos-t, Panagia-t és mindent, amire 2019-ben nem került sor. Egyszer sajnos minden véget ér! Gyönyörű helyeken jártunk, jó embereket ismertünk meg, remélem, egyszer még találkozunk.
 
 
Papus!
Mennyire igazad volt!
Thassos páratlan szépségével, üdeségével, sokszínűségével, buja zöld természetével és a kiváló minőségű, változatos tengerpartjaival, öbleivel, eldugott kis romantikus falvaival, a tekintélyt parancsoló hegyeivel mindenkit elvarázsol. Strandjai kiválóan alkalmasak azoknak is, akik kicsi gyerkőccel tervezik az utat.
 
Szeretettel: Andi
 
 
endeel