Szia, Vendég
Felhasználói név: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA:

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 ápr. 12 06:08 #5235

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 márc. 22 11:47 #5155

ISTEN! Áldd meg a Magyart!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 márc. 15 21:38 #5117

Ma kisétáltunk a Fiumei úti temetőbe, a Nemzeti Sírkertbe.
Meglepetésünkre nyitva volt Kossuth Lajos és Deák Ferenc sírboltja (a Batthyány-mauzóleum nem), be lehetett menni. Nagyon érdekes volt. És megható. (Eddig még sose láttam nyitva.) Díszes szarkofágban nyugszanak a mauzóleum közepén.
Minden 48-hoz köthető sírnál sorakoztak a nemzetiszínű papírzászlók, a legtöbbön kézzel írt felirat (pl. X iskola Y. osztály).
És nem vittünk fényképezőgépet, majd megütött miatta a guta.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 márc. 13 18:39 #5114

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 márc. 09 21:18 #5091

MAGYAR HIMNUSZ

www.benkedesign.hu/?q=node/636 - www.benkedesign.hu/?q=node/636
_____
www.benkedesign.hu/?q=node/721 - www.benkedesign.hu/?q=node/721

még több idézet:
Jeles napok - Hagyományok, népszokások
admin, 2010, február 27 - 15:18
Related Terms :

* cikkek
* Érdekességek
* írások
* Népszokások
* Kultúrális

Farsang
A farsang január 6.-tól (vízkereszt napjától) a húsvét előtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. A farsangi szokásokról a korai évszázadokra vonatkozóan nincs elég ismeretünk. A mulatozások fő időszaka a 15-16. századra tehető. Különösen nagy mulatságokat rendeztek Mátyás király udvarában. A farsangi időszakban az emberek maszkokat , álarcokat öltöttek magukra, és különböző dramatikus játékokat is bemutattak. Legkedveltebb figurák voltak a koldus, betyár, menyasszony, katona stb. A farsangot bőséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte. Gyakori volt a három napig tartó bálozás. Fontos szerepet játszott a farsangi-bál a párválasztásban. A farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van. A sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.

JANUÁR - Boldogasszony hava

Január 1. Újév
A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján, és sokféle tiltással is találkozhatunk.

Január 3. Genovéva napja
Párizs védőszentje (442-502), népének vigasztalója

Január 6. Vízkereszt
A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből, (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak.

Vízkereszt utáni második vasárnap
E napon emlékeztek meg Jézus első csodatételéről, mely imádkozással, énekléssel, evéssel, ivással társult. A pap - a római misekönyv szerint - ezen a napon olvasta fel a kánai menyegzőről szóló evangéliumont. A kánai menyegzőn (a János evangéliumában leírt legenda szerint) Jézus a vizet borrá változtatta. A kánai menyegzőt több háznál is eljátszották, majd ezt követően hozzáláttak az evéshez, iváshoz, amit a vendégek hoztak magukkal.

Január 17. Remete Szent Antal napja
Remete Szent Antal (i.sz. 250) szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A középkorban előfordultak járványszerű mérgezések, melynek tünetei hasonlítottak az orbáncéhoz. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló mérgezést. A betegeket imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Az ehhez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában elhalványultak, de később újra éledtek Páduai Szent Antalként.

Január 18. Piroska
Piroska napjához fűződik ez a mondás: Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.

Január 20. Sebestyén napja
Az ország Sebestyén-kultusza a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Amikor a járványok kialakulnak a nép hozzá imádkozik.

Január 22. Vince napja
A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak.

Január 25. Pál napja
Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik. Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást is tartottak. A családtagok számára készített pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megperzselődött arra halál várt a következő évben.

FEBRUÁR - Böjtelő hava

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
Ezen a napon (a római katolikus egyház) Szűz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartottak, és közben zsoltárokat énekeltek. Nagyon fontos dolog volt a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.

Február 3. Balázs napja
Szent Balázs püspök nevéhez fűződik a balázsolás. Ilyenkor a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. A népi hiedelem szerint ez jó a torok fájás ellen. A legenda szerint ugyanis Balázs püspök megmentett egy fiút akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ezen a papon az iskoláskorú gyermekek úgynevezett balázsjárás keretében házról házra járnak, adományokat gyűjtenek. A balázsjárás Magyarország mellett leginkább cseh, morva és szlovák területen terjedt el.

Február 14. Bálint napja
Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz.

Február 16. Julianna napja
Julianna ókeresztény vértanú volt. Ezen a napon általában esik a hó, és ettől az időjárás enyhülését várják.

Február 19. Zsuzsanna napja
Az egyik legszebb hagyományos magyar női név viselői ünneplik ma névnapjukat. Nekem a nevet olvasva két igazi erdélyi nagyasszony jut az eszembe.

Károlyi Zsuzsanna Erdély legnagyobb fejedelmének, Bethlen Gábornak volt az első felesége. Szatmár megye őshonos nagy családjának, a Kaplony nemzetségből származó Károlyiaknak volt a leszármazottja.

Még nála is közismertebb I. Rákóczi György fejedelem felesége, Lorántffy Zsuzsanna. Ő egy felvidéki, Gömör megyei , Rátót nemzetségbeli családból származott. Férjének családja is az abaúji Felsővadász községről vette előnevét. A fejedelemasszony sokat építkezett és fejlesztett felső-magyarországi birtokaik központjában, Sárospatakon is.

A ma és Csepregen élő Zsuzsannák érdemeit most e hasábokon nem részletezném. Sajnos a hagyományos nevek adása újabban háttérbe szorult. Ezen változtatni illene...
Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádoltak. Ehhez kapcsolódik a Zsuzsanna-játék, mely többszerplős népi játék, és amelyben Zsuzsanna történetét játszák el. A népi hiedelem szerint ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz.

Február 22. Üszögös Szent Péter napja
félreértés alapja az üszögös. Az üszékössége változott üszögössé. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden amibe belefognak üszkös lesz.

Február 24. Mátyás napja
Mátyás napján nagyon hideg van. Erre utal a következő népi szólás: Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.

Farsang
A farsang január 6.-tól (vízkereszt napjától) a húsvét előtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. A farsangi szokásokról a korai évszázadokra vonatkozóan nincs elég ismeretünk. A mulatozások fő időszaka a 15-16. századra tehető. Különösen nagy mulatságokat rendeztek Mátyás király udvarában. A farsangi időszakban az emberek maszkokat , álarcokat öltöttek magukra, és különböző dramatikus játékokat is bemutattak. Legkedveltebb figurák voltak a koldus, betyár, menyasszony, katona stb. A farsangot bőséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte. Gyakori volt a három napig tartó bálozás. Fontos szerepet játszott a farsangi-bál a párválasztásban. A farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van. A sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.

MÁRCIUS - Böjtmás hava

Március 12. Gergely napja
Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: Megrázza még szakállát Gergely.

Március 18. Sándor napja
E naphoz kapcsolódó mondás: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!

Március 19. József napja
A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás - és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: Fecskét látok, szeplőt hányok!

Március 21. Benedek napja
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére.

ÁPRILIS - Szent György hava

Április 1.
ugratások, csúfolók

Április 5. Vince napja
Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

Április 24. Sárkányölő Szent György napja
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
-állatok kihajtásának első napja
-rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.
-rontás elleni védekezés
-időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.

Április 25. Márk napja
Márk evangélista ünnepe. Búzaszentelő körmenet

Húsvét
Nagyböjt: hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyven napon át tart. A VII. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe.
Virágvasárnap: A húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól (Jézus Jeruzsálembe való bevonulásától) fehérvasárnapig tart.: - barkaszentelés, körmenet
Nagyhét: A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete. Jézus szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának ünnepe: keresztjárás, passiójáték, nagyheti takarítás, nagypénteki munkatilalom, feltámadási körmenet
Húsvétvasárnap: Jézus feltámadásának ünnepe. A tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21.) követő holdtölte utáni első vasárnap. Mozgó ünnep, melynek időpontját a niceai zsinat (325-ben) állapította meg.: ételszentelés bálok, táncmultságok
Húsvéthétfő: Húsvét másnapja: locsolkodás, locsolóversek
Fehérvasárnap: Húsvét utáni vasárnap: komálás, mátkálás

- MÁJUS -

Május 1.
Májusfaállítás

Május 4. Flórián napja
A tűzoltók védőszentje

Május 16. Nepomuki Szent János (a gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe)
A hajósok, hídvámosok, derelyések védőszentje

Május 25. Orbán napja
A kádárok, kocsmárosok, szőlőtermesztők védőszentje

Pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap.
Pünkösd: A húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja.
Pünkösdi királyválasztás: Valamilyen ügyességi próbával választották.
Európa jelentős részén a középkor óta megrendezik a pünkösdi királyválasztást.
-pünkösdikirályné-járás
-pünkösdölés
-időjárás- és termésjóslás
Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja.
Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet

- JÚNIUS -

Június 8. Medárd napja
Időjárásjósló nap. A közhiedelem szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog.

Június 10. Margit napja
Vértanú Szent Margit ünnepe A retek-, és káposzta-, lenvetés ideje

Június 13. Páduai Szent Antal napja
A háziállatok patrónusa, az egyház legfőbb alamizsnás mestere. Kultuszát a ferencesek terjesztették el. Dologtiltó napnak tartották.

Június 24. Szent Iván napja
A nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja.

Június 29. Péter-Pál napja
Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja.

- JÚLIUS -

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja
A római katolikus egyház emlékezik meg Szűz Máriának Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról. Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, a 14. században vált általánossá. Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója. Hazánkban az aratás kezdőnapjaként tartják számon. A nap elnevezése az aratás egykori módjára utal, amikor a nők még sarlóval arattak.

Július 20. Illés napja
Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, ill. e nap táján gyakoriak a viharok. E napon munkatilalom volt, mert úgy gondolták, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsaphat a villám, a termést pedig elveri a jég.

Július 22. Mária Magdolna napja
Az evangéliumi történet szerint a bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe. Dús hajával Krisztus lábát törölgette, ezért a szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Időjárásjósló hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: úgy hitték esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25. Jakab napja
Szent Jakab az apostolok közül elsőként szenvedett vértanúhalált. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. A néphagyomány szerint Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint marad az elvész. A Jakab napi időből jósoltak a várható téli időjárásra. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak.

Július 26. Anna napja
Szűz Mária édesanyjának ünnepe. Szent Anna a gazdasszonyok, bányászok, szabók valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója. Különösen tisztelt védőszentje volt a katolikus asszonyoknak, főként a meddő és terhes és szülő nők fohászkodtak hozzá pártfogásért. Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött. Több vidéken a meddő asszonyok a keddet megböjtölték. A Szent Annának szentelt kedd sok helyen évszázadok óta asszonyi dologtiltó napnak számított. A hagyomány szerint Anna nap szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a felszedését.

Aratási szokások és hiedelmek
Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát megkötözték, és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. A legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy jövőre is biztosítva legyen a jó termés. Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt. Az aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: korona, csigaszerű, koszorú alakú. Az aratókoszorút a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetőmag közé keverték. A magának arató család nem rendezett ünnepséget. Az aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendezték.

- AUGUSZTUS -

Augusztus 1. Vasas Szent Péter napja
Szent Péter ünnepe, annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Péter napja a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja
Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

Augusztus 20. Szent István napja
Államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére. Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák.

Augusztus 24. Bertalan napja
Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

- SZEPTEMBER -

Szeptember 1. Egyed napja
E napon kezdték meg a búza, rozs vetését. A néphit szerint, aki Egyed napján veti el a búzát bő termésre számíthat. Az Egyed napi esőből esős őszt jósoltak, ellenkező esetben pedig száraz időt.

Szeptember 8. Kisasszony napja
Szűz Mária születésének napja. A XI. század óta tartják számon. Az egész magyar területen kedvelt búcsúnap. Egyes helyeken ezen a napon kezdték meg a gabona vetését. Kisasszony napjára virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Sokfelé ez a nap a cselédek szolgálatba lépésének az ideje is.

Szeptember 12. Mária napja
Szűz Mária nevenapja. Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza a XVIII. századtól a magyar területen rohamosan terjedt. A kultuszt a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette. A hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt e kegykép előtt imádkozott a győzelemért.

Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya
Mária anyai fájdalmára való emlékezés. Költészetünk egyik legrégebbi emléke az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.

Szeptember 19. Szent Mihály napja
Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Ez a nap a gazdasági év fordulója, ekkor kezdték a kukoricát törni. Szent Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.

- OKTÓBER -

Október 4. Assisi Szent Ferenc napja
1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet hirdette Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy gondolták, a nyírfaág mindaddig, míg a csirkék ki nem kelnek, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.

Október 15. Teréz napja
Szent Teréz a 16. században élt. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete. Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret nem süthettek.

Október 20. Vendel napja
A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

Október 21. Orsolya napja
A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idő, olyan lesz a tél.

Október 26. Dömötör napja
A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

Október 28. Simon - Júdás napja
Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.

- NOVEMBER -

November 1. Mindenszentek napja
November 2. Halottak napja
A Mindenszentek napja még azoknak az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A IX. század óta kötelező ünnep. Városon és falun egyaránt a halottakra emlékezés ünnepe: a sírok rendbehozatala, feldíszítése, gyertyagyújtás a halottak tiszteletére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítenek: kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt érvényben, mert a néphit szerint a hazajáró halott vízben állna. Ezen a napon tiltották a munkát, mert megzavarja a holtak nyugalmát.

November 11. Márton napja
Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.

November 19. Erzsébet napja
Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. Időjárásjóslás fűződik ehhez a naphoz: ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét.

November 25. Katalin napja
Szent Katalin a IV. században élt, hitéért mártírhalált halt. A házasságra vágyó lányok védőszentje, vértanúságának az eszköze a kerék miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték. Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a lány közeli férjhez menetelét jósolja. Az ágat katalinágnak, katalingallynak nevezik.

November 30. András napja
Szent András apostol a keleti egyház védőszentje az I. században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért hívják az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek.

- DECEMBER -

Advent
Az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészületek időszaka. Kezdete a Szent András napját (nov. 30.) követő vasárnap előestéje. Eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, s az első időszakban háromnapos böjttel volt összekötve.

December 4. Borbála napja
Szent Borbála emlékünnepe, aki Kis-Ázsiában élt. Keresztény hitéért halt mártírhalált. A bányászok, tüzérek, védőszentje. A Borbála nap hiedelemszokásai a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Például a női munkatilalom, e napon a női látogató nem hoz szerencsét a házhoz.

December 6. Szent Miklós napja
Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. A pékek, gabonakereskedők, diákok, eladólányok, révészek, vízimolnárok, polgárvárosok pártfogója. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, csak a XIX. században került be a köznyelvbe. Az ország egyes területein szokás volt a mikulásjárás, amely eredetileg középkori diákszokás volt. A falvakban a XX. század első évtizedeiben városi hatásra terjedt el az ajándékozás szokása.

December 13. Luca napja
Szent Luca a legenda szerint keresztényhitéért halt vértanúhalált, az egyház nem tartja valós történelmi személynek. A szembetegségben, szenvedők, az utcanők és varrónők pártfogója. A név a latin lux, az a fény szóból ered. Ehhez a naphoz kapcsolódó hiedelmek: például a férj- és házasságjóslás, halál- és beteg-jóslás, termésjóslás, időjárásjóslás.

December 21. Tamás napja
Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol napja. A hagyomány szerint pünkösd után megjelent neki külön Jézus. Innen ered a szólás: Szent Tamás szolgája vagyok, azaz hiszem, ha látom. E naphoz is férjjósló praktikák kapcsolódnak.

Karácsony
Krisztus születésének megünnepléséről első adatok a IV. században találkozunk. Niceai János püspök szerint I. Gyula pápa alatt kezdték ünnepelni, majd az ünnep innen terjedt tovább. December 25-e a téli napforduló, az ókori hitvilágban - a Mithras kultuszban - a nap újjászületésének (Dies natalis solis invicti) ünnepe volt. A középkorban a karácsonnyal kezdődött az új esztendő.

December 24. Karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja
Az adventi időszak utolsó napja. A karácsonyfa-állítást először Elzászban jegyezték fel a XVII. században. A XVIII. századtól már mint protestáns családi szokás terjedt el a német területen. A XIX. századtól a világ számos országában meghonosodott a karácsonyfa-állítás. Hazánkban a XIX. század első felében jelent meg, elsősorban nemesi, majd polgári körökben. Először Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. A század második felében a társadalom többi rétegénél is elterjedt. Magyarországon a karácsonyfa elterjedése előtt termőágakat állítottak, ezeket rozmaring-, nyárfa-, bürök-, kökényágakból készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba függesztették, olykor a koronájával lefelé. A karácsonyi ajándékozás szokásának ókori előzménye a római újévi ajándék a strena, amelyet Kalendae Januriae (január 1.) alkalmával küldözgettek egymásnak. A német protestantizmus a XVII. századtól családi ünneppé tette a karácsonyt, s ettől kezdve az ajándékozás főleg családi körben jutott jelentőséghez: elsősorban a szülők ajándékozták meg gyermekeiket.

December 25. Karácsony napja
A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe volt. Ez a nap munkatilalommal járt. Csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Tilos volt ezen a napon a kölcsönkérés és kölcsönadás, mert kivitték volna a szerencsét.

December 26. Karácsony másodnapja, István napja
István az egyház első vértanúja, államalapító királyunk Szent István névadó szentje. A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja is ezen a napon van. A regölés a legények és házasemberek termékenység és párokat összevarázsló házról házra járó köszöntő szokása, a téli napforduló pogánykori emléke.

December 27. János napja
Szent János evangélista ünnepe. E naphoz kapcsolódott a borszentelés szokása. A szent bornak is - minden más szentelménynek - mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele.

December 28. Aprószentek napja
Aprószentek napja a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett. Ezen a napon megvesszőzték a gyermekeket a betlehemi kisdedek szenvedésének emlékére. Magyarázata kettős: egyrészt a pogány termékenységvarázslással függ össze, másrészt a bibliai történettel kapcsolatos.

December 31. Szilveszter
Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. A szilveszteri és újévi a szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét, valamint az emberek egészségét, szerencséjét.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 márc. 07 07:23 #5067

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 28 09:00 #5007

www.pelzo.konyv-e.hu/th-haza.html - www.pelzo.konyv-e.hu/th-haza.html
Érdemes beleolvasni az lapon található linkekbe is!


www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/a-kitalalt-kozepkor/4880 - www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/c ... epkor/4880


www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/oldal/4 - www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/oldal/4

Ehhez kiegészítőleg az alábbi írás:


*Hogyan lesz a globális felmelegedésből új jégkorszak?*



*1. Kanadában évtizedek óta vizsgálják mélyfuratokkal a földtörténeti
korokat és jól megállapíthatóan kiderült, hogy szinte pontos periodicitással
ismétlődnek a hozzávetőlegesen a tíz-tízezer évig tartó jégkorszakok ill.
jégmentes időszakok. Ezt abból állapították meg, hogy egy-egy kb. tízezer
évet felölelő rétegben találtak pollenszemeket, majd a következőben nem, a
rákövetkezőben újra, majd megint nem, így tovább, majdnem teljesen szabályos
hosszúságú szakaszokban. Azt is megállapították, hogy minden valószínűség
szerint jelenleg egy tízezer éves globálisan jégmentes időszak végén járunk.
*



*2. A globális felmelegedés tény, de akkor is éppenúgy bekövetkezne, ha
ember egyáltalán nem élne a földön és ipari tevékenységével nem szennyezné a
bolygót. Ezt a folyamatot az emberiség bűnének feltüntetni és ezzel
lelkiismeretfurdalást kelteni pusztán félrevezetés a valóságos fatális okok
eltitkolása céljából. Az emberiség tevékenysége ebben pusztán annyi, mintha
odamennél egy égő felhőkarcolóhoz és a magad részéről még rádobnál egy lapát
szenet. Számit, számit, de gyakorlatilag semmit.*



*3. A globális felmelegedés oka geológiai természetű, egy bizonyos
hosszúságú periódus alatt elfogy az aktív talajréteg ásványi anyag tartalma,
ami a fák és mindenféle növényzet életéhez nélkülözhetetlen. Ez nemcsak az
erdők jól látható pusztulásában jelentkezik, hanem 1-1 fa összes
levélszámának, ágsűrűségének szignifikáns csökkenésében is észlelhető, de
még a fűfélék levéldúsulásának elmaradásában is jól nyomon követhető. Ez a
világszerte fokozódó zöldfelület csökkenés évről-évre többezer tonna
széndioxid megkötésének elmaradásával jár és valójában ez a
megállíthatatlanul növekvő széndioxid réteg okozza az üvegházhatást.*



*4. A felmelegedés jelenleg már egyharmadával csökkentette az Északi Sark
permanens jégtakaróját, de a nagyobb baj a Déli Sarkon van. Ott már több
kisebb, csak néhány négyzetkilométeres jégtábla darab szakadt az óceánba.
Azonban van egy egybefüggő, vízben lévő részével együtt hatezer méter
vastag, háromszáz kilométer széles, magas jég-fennsík, amin már itt-ott
megjelentek és szaporodnak a vízzel teli kutak, melyek megjósolhatóan
jelzik ennek a hatalmas tömbnek az olvadását és a bármikor bekövetkezhető
tengerbe szakadását. Ha ez bekövetkezik, mindössze 3 nap alatt olyan
globális cunamit okoz, ami annyiban is különbözik majd a szokásos
cunamiktól, hogy a pusztítása után ez a plusz vízmennyiség nem húzódik
vissza, mint a földrengéses cunamiknál, mert nem lesz hova, vagyis a víz a
pusztítása után is a pusztítás helyén marad. Ha ez az említett hatalmas
jégterület már az óceánban utazva a vízkiszorításon túl ráadásul el is
olvad, a világtengerek szintjét, beleértve a beltengereket is, mint a
Földközi vagy az Adria, olyannyira emeli meg, hogy a tengerpartok legalább
5-7 kilométerrel kerülnek mindenhol beljebb, eltüntetve szigetek ezreit és
olyan városokat, mint Brighton, Plymouth, Liverpool, Miami, Sydney, stb.,
stb.*



*5. Azonban nem is ez lesz a fő baj, hanem a végeredmény, vagyis az
eljegesedés. Ugyanis a jégolvadásokból az óceánokba kerülő víz édesvíz. A
mai időjárási és klimatikus viszonyokat nem a légköri események, hanem az
azokat is determináló globális tengeráramlatok határozzák meg. Ha ezek nem
lennének akkor csak az Egyenlítő környékén lenne többé-kevésbé elviselhető
átlaghőmérséklet. Azonban a jelenlegi tengeráramlatokhoz fizikai okokból
elengedhetetlen a tengervíz jelenlegi sótartalma. Só nélkül lelassulás, majd
leállás várható. Nézzük példaként a Golf áramlatot, amelyet tulajdonképpen
egy nagy meleg folyónak is felfoghatunk, ami az Atlanti Óceán felszínén
folyik. Ezt a sótartalom különbség teszi lehetővé. Mint közismert, ez az
áramlat, ami az Egyenlítő felől indul, határozza meg döntően Európa
éghajlatát. Útja során amint az Északi Tengerbe ér, szintén sótartalom
változás miatt a felszínről hirtelen a mélybe fordul és az alsó régiókban
elindul visszafelé.*



*6. A brit kormány az elmúlt év őszén, a fentiek tudatában és teljes
titokban tengeralattjárókat küldött az Északi Tengerhez, hogy tanulmányozzák
a mélybe forduló Golf áramlatot, méréseiket hasonlítsák össze az eredeti
adatokkal. Nos ekkor történt, hogy a tudósok a tengeralattjárókon a szokásos
adatokhoz képest már 20%-os sebességcsökkenést mértek a Golf áramlat mélybe
zuhanásánál. Ekkor történt az azonnali államtitokká nyilvánítás is, amit
több ország is átvett, kivéve Norvégiát.*



*7. Ha a sótartalom csökkenés miatt leáll a Golf áramlat, (s ez a világ
többi tengeráramlatára is érvényes) az érintett területeken örök tél
következik be. Ez Európa vonatkozásában először a Brit Szigetekre,
Skandináviára, majd Észak Franciaországra terjed ki, de pár év alatt eljut
egészen Afrika északi partjáiig. Britannia az elmúlt évszázadokban arról
volt közismert, hogy éghajlata mérsékelt, nincs igazán nyár, de igazán tél
sem, még a leghidegebb teleken sem hagyja el a higanyszál a fagypont körüli
hőmérsékletet. Nos ezen a télen soha nem látott hóviharok és mínusz 10 fokos
lehűlés is több helyen előfordult a szigetországban. Ekkor döntött úgy az a
tengeralattjáró kapitány, aki tanúja volt a méréseknek, hogy az államtitok
ellenére nem hallgat tovább és kitálal a világnak.*



*8. Mi lesz az emberekkel? Várhatóan úgy, mint minden katasztrófa idején
először segíteni próbálnak egymáson, utána pedig egymásnak esnek. Először
délről indul meg majd minden bizonnyal egy hatalmas menekült áradat az
elöntött tengerpartok, szigetek világából, olasz, spanyol és görög családok
ezrei próbálnak majd megélhetést, letelepedést találni Európa belső
vidékein. Utána rövidesen megfordul a menekült áradat iránya és az északi
népesség igyekszik majd az örök tél beköszönte miatt, délibb, még lakható
hőmérsékletű helyeket foglalni el. Természetesen ez nem fog menni
élelemhiány, erőszak és háborús összecsapások nélkül. *



*9. Mi tehát a Föld jövője? Mint láthatjuk a szokásos módon várhatóan újabb
tízezer évre jégkorszak következik. A jégkorszaknak az ugyancsak vele párban
álló, szintén periódikusan ismétlődő erőteljes és globális vulkáni boom vet
majd véget, ugyancsak az eddigieknek megfelelően. Az élet legalábbis
egysejtű szinten és a tengerekben a jég alatt valahogy ezt az időszakot is
szokásosan átvészeli. A vulkáni tevékenység újra gazdagon ellátja a
talajréteget ásványi anyagokkal, tehát a körforgás újra indulhat, startolhat
megint a Föld vegetációja is, majd később az állatvilág is újra indulhat.
Hogy lesz-e a következő jégmentes időszakban is ember a Földön az csak
Istentől függ.*



*10. S végül. Vajon meddig tarthat ez a körforgás? Minden bizonnyal addig,
amíg ki nem fogy a Föld vulkánikus ereje is, hogy tízezer évenként
globálisan megújulva megszüntesse az aktuális jégkorszakokat. Ekkor majd
marad a jég és a Föld véglegesen kihűlve, halott bolygóvá, űrszemétté válik.
Természetesen nincs módunk a fentiek elkerülésére, struccpolitikával sem.
Egyet tehetünk. Minden napunknak maximálisan örülni kell addig és a sors,
vagyis Isten különleges ajándékának tekintenünk. *



Szabó Sándor András
pályázati és innovációs tanácsadó
regisztrált EU-s pályázati tréner
egyetemi oktató
e-mail: <!-- e --><a href="mailto:sanczhy@lycos.com-sanczhy@lycos.com

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 21 18:42 #4954

Sajnos azért sem él a nemzet tudat, mert ami már egy kicsit nemzeti, az már rögtön nacionalista , és szélső jobb. Ebben az országban ezen a téren is fejétől bűzlik a hal. Közvetett és közvetlen módon pusztítanak mindent ami a magyar nemzeté. A hagyományokat, és a nyelvet. A népzenéről, nem is beszélve. (táncház mozgalmak akadályozása) Új szavak születnek, amitől a hátamon feláll a szőr , pl. celeb , kultúrális műsorokban pedig átjön, meg bejön valami Ezt magukat művelt, tanult emberként tituláló emberektől hallani....és ehhez hasonló szörnyűségek, emellett amerikát majmolják, és a globalizációt ordítják, mint elérendő célt) Ha meg még marad valami értékünk -ingatlanok , termőföldek, állami tulajdonú vállalatok, mind külföldi kézre kerülhetnek. (Talán most majd tehetünk valamit mi is ellene.)
Annak az országnak, amelynek nincsenek hagyományai, nyelve, öntudata, elveszíti a gyökerét, és sakkfigurává válhat, majd eltűnik a történelem süllyesztőjében. Mindez néhány magán érdek erőszakos érvényesítése miatt.
Akkor pedig nem is beszéltünk arról, mennyi zseniális elme született ebben az országban, mennyi mindent adott a világnak.
De mindez szinte titkolni való ... nehogy büszke lehess a nemzetedre, nehogy megmozduljon benned valami, mert az öntudatos embernek biztos családi háttere, ami a legmélyebb gyökerünk,amire minden társadalmi csoport építhet. Saját véleménye és célja van, így kevésbé manipulálható. Minden diktatúra irtózik ettől.
Ezért kellene tényleg ezt a video klippet terjeszteni minél szélesebb körben. (Attól függetlenül, hogy a lista még nem teljes - Béres Józsefre, Dávid Tamás professzorra (rák ellenes kutatások nemzetközileg elismert tudósára) gondolok, de még sorolhatnám !(itt pedig a gyógyszermaffia vet gátat folyamatosan)

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 21 06:47 #4953

Verus ezekért nagyon hálás vagyok!!!
Tanítani kellene az iskolákban, akkor talán szélesebb körben élne a nemzettudat!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 20 21:48 #4952

-
... re=related
-
... re=related

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 19 22:14 #4942

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 19 06:12 #4930

lakoma.gportal.hu/gindex.php?pg=18870998&nid=3908081 - lakoma.gportal.hu/gindex.php?pg= ... id=3908081

Szia Ági!
A túrós süteményről: ahogy leírtad nekem a bólyi túrós másnéven lustarétes ugrott be. Bár ez valóban édes sütemény. Próbálkozhatsz vele sokkal kevesebb cukorral elkészítve.
Bemásoltam egy címet, ahol képekkel illusztrálják az elkészítését. A keresőbe beírva sok helyen lehet megtalálni ezt a receptet. A fent említett címen bólyai túrósnak nevezik, én mindig bólyi túrós-ról hallottam.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 18 20:01 #4928

Nekem ez most kicsit zavaros. Milyen receptet is keresel túro rudit?

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 18 19:38 #4927

Ági!
Hiszen a görög ételeid is csodálatosak ilyen töltött szőlőlevelet még soha nem ettünk.!!!

AZT MAMI TUD IGAZÁBÓL FINOMAT KÉSZÍTENI. HA ABBÓL ETTÉL VOLNA!!!!
Amikor magyarul beszélsz külföldieknek, de lassabban és hangosabban, hogy értse. MOND STAVROULA NEM KÖVETTE VELETEK EZT A MÓDIT?! :D :lol:


PÁNOS RÁGJA A FÜLEM ÉS IRIGYKEDIK A GYEREKEKRE, HOGY MINDIG NEKIK JÁROK A KEDVÉBE. ÉS Ő MINT TÚRÓ RUDI CSAK SAJTOS ÉS TÚROSAKAT SZERET, ÉS EZZEN A FAJTÁN NYÖSZTET MÁR EGY IDEJE, DE NEM TALÁLOM MEG A RECEPTET. BÁR GYANÍTOM, HOGY A CUKOR MINT KÖTŐANYAG LEHET BENNE, ÉS SEGÍT A BEDAGADÁSBAN... DE HÁTHA...

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 18 19:24 #4926

Ági!
Hiszen a görög ételeid is csodálatosak ilyen töltött szőlőlevelet még soha nem ettünk.!!!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 18 19:21 #4925

Hm..
A gyümölcsleves, a madártej, a pirosparkika telitalálat!

Ami szerintem kimaradt: mák, fokhagyma, kömény, sárgabarack lekvár, palacsinta, nokedli és a csipetke.
A kis családom még mindig kiakad, mikor gyümölcslevest , mákos gubát, tésztát, szilvásgombocot eszünk a gyermekekkel. A felnőttek csak fitymálva nézik, hogy már megint mit kotyvasztottam. De hogy imádják a fiúk!


A csípőspaprikát és a fokhagymát már megszokták. A pörkölteimnek híre van az egész faluban. Vaj, miért? Mert magyar!

Á, és a túró rudin én nevettem az idén. Hogy milyen sláger lehet otthon?! Az apollonos busz söfőrök, ha csomagot hoztak nekem vagy valakinek, az hét szentség, hogy több tucat volt a csomagokban a túrórudiból!
HA MÁR ITT TARTUNK.
NAGY GONDBAN VAGYOK.
SZERETNÉK EGY OLYAN SÓS TÚROS NEM TUDOM MIT KÉSZÍTENI AMI KB. ÍGY HANZIK.
kIVAJAZOD A TEPSIT.
BELESZÓROD A TÚRÓ, A LISZTET....
ÉS NEM TUDOM...
VALAMIKOR ELKÉSZÍTETTEM. AZT HISZEM HABKÖNNYŰ TÚROSPITA A NEVE.
NO EZT SZERETNÉM ELKÉSZÍTENI.
PONTOSABBAN EZT, DE CUKOR NÉLKÜL.
ÉS NEM TALÁLOM A REPEPTET.
HA VALAMELYŐTÖK RÁISMER...NEM BÖGRÉS, NEM KEVERT, NEM PISKÓTA, NEM KELT...
MINDENT CSAK A TEPSIBE KELLETT ÖNTENI, ÉS MAGÁTÓL FELDAGADT. ILYENT SZERETNÉK, DE CUKOR NÉLKÜL SÓSRA...
TUD VALAKI SEGÍTENI EBBEN?

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 17 21:43 #4920

Ennek a kis szösszenetnek nem találtam máshol helyet. Talán nem haragszotok meg érte, hogy ide írom:

Honnan tudod, hogy magyar vagy?

Amikor több tejfölt használsz, mint ketchupot.
Amikor a paprika legalább olyan fontos, mint a só és bors.
Amikor valamelyik rokonod Attila. Vagy József. Vagy János. Vagy László. Vagy István.
Amikor szereted a Túró Rudit, de nem igazán tudod elmagyarázni a külföldieknek, mi a fene az, amíg ki nem próbálták.
Amikor külföldi barátaid megkérdezik, hogy hiszel-e még abban, hogy a Mikulás ajándékot hoz december 24-ről 25-re virradóra, a válaszod némiképp zavart, hiszen a Mikulás nálunk december 6-án ajándékoz, és amúgy karácsonykor a kis Jézus ajándékoz, és az ajándékok már 24-én este ott vannak.
Amikor nem beszélsz teli szájjal.
Amikor 5 percen keresztül tudsz egy levegővel káromkodni úgy, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer.
Amikor az eljegyzési gyűrűdet az ellenkező oldalon viseled.
Amikor a vonat még el sem hagyta az állomást, de te már eszed a szendvicsed (általában egy fél paprika vagy paradicsom van benne, és többnyire rántott hús).
Amikor egy 79 km hosszú tavat Magyar Tengernek hívsz.
Amikor soha nem mész el otthonról vizes hajjal, mert megfázol, és mindig viszed a hajszárítót, ha külföldre mész, és megdöbbensz, amikor valakinek nincs legalább egy otthona.
Amikor mindig ugyanazon a helyen, vagy széken foglalsz helyet, még akkor is, ha a terem, szoba üres és a te helyed a szoba végében van.
Amikor tudod mi az a pogácsa/dobos torta/kürtőskalács/főzelék/túrógombóc, és szereted is őket.
Amikor sokkal találékonyabb vagy, ami a csalást illeti, bármelyik nemzetnél.
Amikor a Micimackó és a Flinstone család sokkal viccesebb szinkronizálva.
Amikor tudod, hogy a 'rézfánfütyülő rézangyalát' igazából egy káromkodás.
Amikor névnapod van, és senki nem érti, mire jó az.
Amikor gyümölcsöt használsz leveshez is.
Amikor tudod, hogy minden zseninek vagy hírességnek van magyar kapcsolata, vagy csak szimplán magyar.
Amikor mindenkinek elmondod, hogy a Rubik kocka magyar találmány.
Amikor esküszöl, hogy a fokhagyma és a mézes tea kiűzi belőled a nyavalyát kevesebb, mint egy nap alatt.
Amikor gyerekként folyton répát kellett enned, és arra a kérdésedre, hogy miért, a szüleid azt válaszolták, hogy azért, hogy jobban tudj fütyülni.
Amikor nehéz elmagyarázni, hogy családnév az első helyen van, vagyis ez nem a keresztneved.
Amikor tudod, hogy a vörösbor - kóla kombináció finom, és furcsa, hogy a külföldiek furcsállják.
Amikor boldog szülinapot kívánnak, meghúzva a füled.
Amikor termálvíz vagy fürdő van a városodban, vagy közel hozzá.
Amikor tudod, hogy melyik nemzet adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak.
Amikor tudod, mi az a tepertős pogácsa.
Amikor ha esőben állsz, megnősz.
Amikor el tudsz beszélgetni idegenekkel a buszon vagy az orvosra várva intim dolgokról, de felháborodsz, ha az anyagi helyzetedről érdeklődnek.
Amikor nem jó a normál méretű párna, mert vagy óriásinak, vagy nagyon kicsinek kell lennie.
Amikor magyarul beszélsz külföldieknek, de lassabban és hangosabban, hogy értse.
Amikor madártejet eszel desszertnek.
Amikor nem pazarolod az ételt, a maradékot elteszed másnapra.
Amikor a mesék nem úgy végződnek, hogy örökké boldogan élnek, hanem hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Amikor a nagyid azzal fenyeget, hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz.
Amikor saját erős paprikát termesztesz az udvaron, vagy az erkélyen kis cserépben, hogy garantáld az erősségét.
Külföldiek nem értik, ha azt ecseteled, hogy ne egyenek görögdinnyét augusztus 15-e után, mert Lőrinc belepisilt.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 11 21:09 #4882

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 11 20:34 #4878

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 11 18:05 #4877

Kiemelnék az írásból egy gondolatot:
Olasz kollegám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet. Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?
Miért van az, hogy én az itteni szobrász művésszel és borászal beszélgetve mindig ezt mondom?!!!
Miért van az, hogy mi saját magunk, magyarok nem akarjuk valós eredetünket elfogadni???
Hol van a határa annak az agymosásnak amit kaptunk, és még most is próbálnak adni???

Ezt az írást egy hölgytől kaptam, akivel 3 éves ismeretségünk óta nagyon mély barátság alakult ki közöttünk.
Tisztelem és becsülöm próbálkozását, hogy a ma felnövő csemetéknek a kötelezően tanítandó hazug történelem mellé az igaz tudást is megadja.
Szerencsére vannak tehát történelem tanárok is akik hajlandók befogadni azt a történelmünket, amire büszkéknek kell lennünk!

A történelemtanárnő barátnőm édesapjától és nagypapájától tudja, hogy ők még ezt tanulták!!!

És higgyétek el, hogy ezek az írások, amiket közlök felétek, ez nem a honvágyamról szól. Én magam is azt a történelmet tanultam, amit mindanyian ti otthon.
Viszont 20 éve itt élek kint. Kikerültem az otthon kötelezően besulykolt félre informálás köréből. Olvasott, művelt görög emberektől hallotam vissza ezt a fajta MAGYAR TÖRTÉNELMET. Ők hívták fel először a figyelmemet. Eleinte szótlanul hallgattam, majd engedtem az információ beáradásnak. Tv riportok, helyi görög szakkönyvek, kivétel nélkül erről a magyar őstörténelemről beszélnek
.


Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadás szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.
Ki kell ábrándítanom önöket, mert én nem vagyok történész. Biológus, orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi kutatócsoporttal. Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak. Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségről kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet. Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint mi.
Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak
A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják. Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespearet szoktam idézni.
Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és hazudtunk este. Ennek az embernek teljesen igaza van.
Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is.
Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok egyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más oldalról.
Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt beszéljek.
Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs. Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére.
A Monarchia elmélete szerint őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd ott éltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithű monarchikusok négy, öt, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni! (Hál` Istennek az arabok erről semmit nem tudnak. Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.) Onnan bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak a Kárpát-medencébe, mert más választásuk nem volt.
Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára
Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.
A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember élt, és ma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni.
Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni. Gondolják végig!
Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és – fogadjuk már el – most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami közhelyet mondtam. Azt mondta: amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent. Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt semmi nem itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták fel. Ott, ahol Önök éltek. És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy tőlük. Olasz kollegám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet. Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?
A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk
Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében. Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a török például nem jutott fel Észak-Magyarországra. A német választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi és csak kutatási engedéllyel kérhető ki. Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe. 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebből ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.
Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia gondolatában? Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között és embervért ivott gyermekkorában és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja be a Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.
A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz
Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a nép, mi, akik az igaz történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.
Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science és a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova tartozni kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.
Széchenyi írta a naplójában: minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az emberek. Ezt a részt soha le nem fordították a naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia elnöke tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és antiszemiták.
Attila, az első évezred legnagyobb embere
Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai tisztképzősök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsó oldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Nem ütközzünk meg! És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem. Az első évezred legnagyobb embere volt.
Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most ötmilliárdba kerül, meg van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.
Háromezer éves magyar szakácskönyv
A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat!
Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink lakomája címmel jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az öhömöt. Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.
Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódólva a seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva <!-- s:) --><img src="{SMILIES_PATH}/icon_smile.gif" alt=":)" title="Smile" /><!-- s:) -->
A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi tűtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A tudományost is idézőjelbe teszem… Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a Magyar Tudományos Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani. Én olyat akarok tanítani, ami igaz.
Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön Árpád népe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevét sem volt szabad kiejteni: Turán. Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a perzsák lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket. Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!
Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk
Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul, de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.
Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.
De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok, bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horejzmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményorszégban! Nem volt még a jereváni könyvtárban!
Nekem őrült barátaim vannak csak –, mert őrült emberrel érdemes barátkozni. Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak. Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!
1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják) előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Errefel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.
Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezlőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.
Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.
Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, meg disc, meg winchester…

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 11 10:39 #4874

Székelyudvarhelyi Barátom, Attila, filmet készített Székelyudvarhelyről: a régi képeslapokon és a mai fényképeken keresztül követhetjük a változásokat.
-


Attila honlapja:
szekelyfold.info.ro/ - szekelyfold.info.ro/

Más: ahogy időmből telik, szkennelgetem az albumokból kiszedett régi fotókat is, ezúttal a <!-- w --><a class="postlink" href="www.magyarorszag-szep.hu-www.magyarorszag-szep.hu –ra tettem fel Hollókőről fotókat:
www.magyarorszag-szep.hu/Holloko%202/index.html - www.magyarorszag-szep.hu/Holloko%202/index.html

Kellemes nézelődést kívánok, Horváth Feri.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 10 14:52 #4871

Megtaláltam az eredeti Sinkovits Imre előadást:
-

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 10 10:37 #4869

Hááát... megszenvedtem a verssel, pedig magyar nyelvből jó voltam.
De végigolvastam, és megértelmeztem! Nem találtam benne hibát :lol:
(Még hogy hát-tal és de-vel nem kezdünk mondatot?!)

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 09 16:35 #4864

Ági!
Megkaptam én is talán egy helyről kaptuk?
Nekem nagyon tettszett!
A Gyerekek teljesen így ragoznak,ez az ösztönös!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Re: Magyar történelmi útmutató 2010 febr. 09 15:27 #4863

www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/figyelemre-melto-irasok---sorozatok/4857 - www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/c ... zatok/4857


magyarostortenet.gportal.hu/ - magyarostortenet.gportal.hu/

Most kaptam - (hát ez tökéletes illusztráció arra, hogy egy fordításnál mit szenved a gép...)




Ez a versike tényleg viszi a prímet, milyen csodás nyelvnek
vagyunk a tulajdonában, fájó, hogy mégis milyen sokan olyan
könnyen lemondanak róla!
/80-as évek elején Sinkovits mondta a
Humorfesztiválon és még ő is belezavarodott!!!
Olyan sokszor megkapjuk, hogy a magyar nehéz nyelv.
Kár, hogy akik ezt mondják, nem értik meg a következő kis verset:/



*Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk** *

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.

Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.

Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

Több szélhámost lefüleltek,
Erre sokan felfüleltek,
Kik a népet felültették,
Mindnyájukat leültették.
Foglár fogán foglyuk van.
Nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

Főmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?

Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
Országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen ,
Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?

Ingyen strandra lányok mentek,
Minden előítélettől mentek,
Estefelé arra mentek,
Én már fuldoklókat mentek.

Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem,
Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.

Hiba mentes mentő vagyok,
Szőke Tisza partján mentem,
Díszmagyarom vízbe esett,
Díszes mentém menten mentem.

Szövőgyárban kelmét szőnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörűs
lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.

Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?

Díjbirkózó győzött tussal,
Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal,
Prímás várja forró tussal.

Határidőt szabott Áron,
Árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon,
Kitartásod meghat Áron.

Felment - fölment, tejfel - tejföl, ...
Ne is folytasd barátom!
Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?

Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
Kedves egesz seggedre! köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.

Pisti így szól: Kimosta anyukám a kádat!
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: Enyém, enyéd, enyé,
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.

A magyar nyelv,
Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Oldalmegjelenítési idő: 0.572 másodperc
endeel