Nyomtatás

Thesszaloniki Lagada falvától  Seres és Dráma környéki falvakig

Egy érdekes riportműsort láttam a napokban.
Közeleg a Húsvét.
Ez az ortodox világ legnagyobb vallási ünnepe.
Ilyenkor a tévében a fő program a hívő emberek igaz, mély hitének bemutatása.
Most ugyan nem Húsvétot előkészítő ünnepi népszokást mutattak be.
Május 28-án Szent Eleni és Konstantinos napján, Tráki térsége egy különös ünnepét.
Érdeklődve néztem a programot.
Itt ezt az ünnepet: Anastanasides - feltámadás - ünnepének nevezik.

alt

Hagyománya a trák térség bolgár megszállása óta van. A bolgárok felégették a görög templomokat. A hívők kétségbe esve az életüket veszélyeztetve rohantak a tűzbe, hogy kimentsék szent ikonjukat. Kosta nevű faluban történt, hogy az ikon kihozatala során senki nem sérült meg a tűztől. Erre az időszakra emlékezve, minden év e napján minden trák faluban erre a napra készülődnek a helyiek és az egész országból odaérkező hívők.
Mi az ünnep lefolyása?
Kora reggeli liturgiával kezdődik. 

altA liturgia egy körmenettel folytatódik. Ágios Eleni és Konstantinos ikonját egy piros kendővel körbekötik, az emberek nyakába ugyanolyan piros kendő van kötve. Mindenki kezében egy kis tömjénező edény. A pap a menet elején az imát kántálva, utána a ministráns gyermekek a kereszttel és a nagy tömjénezővel, majd a nép gyertyával, tömjénezővel, kendővel a nyakukban körbejárják a falu minden házát. Meg-megállnak, megszentelik a házakat. A liturgia végével a közösségi házba vagy a főtérre mennek, ahol a ceremónián résztvevőket megvendégelik. Oda megint előkészítenek egy oltárt, ahol a később jövők tudnak imádkozni, az esti parázstáncra áldást kérni. Késő délután kezdődik a vidám hangulat. Addigra mindenki megáldozott, meggyónt. A falu egy kertjében egy 30m2-nyi kör alakú térség füves területét lenyírták már előző nap. A kör közepére tölgyfából egy óriási máglyarakást raktak. Estére kelve ezt meggyújtják, és addig, míg a tűz parázzsá nem válik, körülötte táncolnak. A zenekíséret hangszerelése: líra, köcsögduda, klarinét.
Sokan már akkor cipő nélkül, kart karba öltve, kendővel a nyakukban táncolnak és énekelnek. Majd az izzó parázsba beletáncolnak. Van, aki hosszú ideig csak a parázson táncol. Vannak, akik a körtáncot egy játékos tánccá alakítják, új koreográfiát alkotva a parázstáncra.alt
Az ölben levő gyermekek a szülők kezében ropják a ritmust. Mikor a parázs kialszik, az ünneplők az ikonnal a kezükben a kúthoz mennek, lemossák talpukat a hamutól. Ilyenkor a bátortalanok a tisztálkodásban segítenek. De nem annyira a segítségadás a szándékuk, mint inkább a kíváncsiskodás, hogy valóban csak hamu fedte-e be a táncolók talpát, vagy égési sebeket is felfedezhetnek. Nincs égési seb, nincs perzselés a talpakon. Mindenki járása egészséges.
Majd közösen elkezdik a vacsorát, ami egyházi vendéglátásból, de az egész faluközösség együttes munkájából kerül a terítékre.
A vacsora után  reggelig tartó tánc az oltár körül. Ez a hálaadó tánc. Megköszönik Ágios Eleninek és Konstantinosnak, hogy hitük megerősítést nyert.

A riport egyik személye elmesélte, hogy 5 évvel ezelőtt bulgáriai kiránduláson voltak októberben, Szófia mellett Filippipoliban. Ez a 3 napos kirándulás az őszi időszakaszban nagyon kedvelt, utazási irodák által rendszeresen szervezett. Az ő csoportja nagyon szerencsés volt. Az első nap estéjén azt látták, hogy nagy a gyülekezet. A görög csoport is társult a tömeghez. Érdeklődve kérdezte a bolgárokat, milyen program lesz aznap este. Azok mondták, hogy egy család tagjai, e napon minden évben parázstáncot járnak.alt
És valóban. Az apa a kezében a lírával, az anya és egy fiú kezükben Ágios Eleni és Konstantinos ikonjával, ami a már ismert piros kendővel volt körbekötve, a parázson táncoltak.
A táncosokat a későbbiekben kérdéseikkel megostromolta a görög buszos csoport.
Válaszukból kiderült, hogy a házaspár nagyszülei a tráki Kostas faluból származtak. Onnan hozták magukkal ezt a szokást. A helyiek nem vállalták fel e táncmutatványt, de csodálattal adóznak a minden év e napján megrendezendő parázstánchoz.
Tehát a gyökerek Görögországba vezetnek vissza.

 

alt alt alt

Ez görögországi ortodox hagyomány.
Az ómagyarok táltosairól hallottatok már?
E néphagyomány nem 100 évre vezet vissza, hanem több ezer évre.
Ők is táncoltak és táncolnak a parázson.
A  görög riporter a liturgián résztvevőktől megkérdezte, mi a titka a parázstáncnak.
Válaszuk: A HIT
További kérdés: mit fejez ki a parázstánc?
Válasz: A közösségnek erőt és bő, jó életet ad.

És most hallgassátok meg, mit mond egy magyar.
Az a magyar, akinek a történelmét hamisan tanítják az iskolákban. Hamisan írják a tankönyvekben.



" target="_blank">

Zárógondolat.
A görög szereti és ismeri magát és múltját. Ezért szeretik és ismerik az egész világon.
A családom egyetlen vérre menő vitája, és valós összeveszési oka, amikor megvitatjuk a görög és a magyar múltat.
Még a kajszibarackot is ki szeretné sajátítani a görög magának.
Tudjátok, hogy nevezi e finom illatos gyümölcsöt?
Általánosan: verikoko.
Az illatos fajtáját: kaiszi.
Azt mondja, azt hiszi minden görög eredetű…
Az igaz ómagyar történelmet én a Krétán a minoszi emberek tanulmányozása során a helyi könyvekból és a krétai könyvtárból tudtam meg.

Azóta felmerült bennem a kérdés. Kik által lett görög a görög? A minosziak által, vagy a nagy ómagyar nemzetség miatt?

Még szerencse, hogy ma már nem égetnek meg e soraim miatt! A párom próbálkozik, de kikezdhetetlen vagyok. A parázsra lépést pedig kerülöm!

A párom a történelmi vitánkban hinni csak akkor fog majd nekem, ha termőre fordul a magyar kecskeméti kajszifánk, és édesebb és illatosabb lesz majd, mint a helyi kaiszi...

 
Kívánok mindannyiotoknak Boldog Húsvéti ünnepeket!

A magyar parázstáncról bővebben olvashattok : http://www.google.gr/search?sourceid=chrome&ie=UTF-8&q=Táltos+tűzön+járás

és

http://szellemvilag.mconet.biz/index.php?action=fullnews&id=395326&category=328&category_name=szent_utak

Figyelmeztetés!
A parázsonjárást a szertartás nélkül senki ki ne próbálja. Komoly égési sérüléseket szenvedhet!

 

A képek rossz minőségéért elnézést kérek, de a TV-t fényképeztem.