Trójai mondakör

Péleusz király és Thétisz, Néreusz tengeri isten leánya, lakodalmukat ülték a Pelion-hegyen a bölcs Kheirón kentaur barlangjában. Hivatalos volt minden isten, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét. Erisz bosszút forralt - a Heszperidák kertjéből szakított egy aranyalmát, ráírta, hogy „A legszebbnek”, és behajította az ünneplő társaság közé.

Erisz

Héra, Athéné és Aphrodité rögtön hajbakapott, melyiküket is illeti az aranyalma. Ítélőbírónak a legszebb földi férfit, Párisz trójai királyfit választották. Héra neki ígérte az Európa és Ázsia feletti hatalmat, ha javára ítél, Athéné hősiességet és győzelmet minden felett, Aphrodité pedig a legszebb földi nő szerelmét. Párisz Aphroditének adta az aranyalmát.

Tündareósz spártai király felesége volt Léda, akit Zeusz hattyú alakban környékezett meg. Gyermekei közül az egyik fiút, és Helenét tartották Zeusz gyermekének. Helené olyan szép volt, hogy még kislánykorában Theszeusz athéni király elrabolta, de fivérei visszarabolták. Eladósorba kerülve rengetegen versengtek érte. Végül Menelaosz, Agamemnón mükénéi király öccse nyerte el a kezét. A többi kérő viszont esküt tett, hogy amennyiben Helené férjét bármi sérelem éri, kötelesek segítségére sietni.

Párisz diplomáciai küldetésben érkezett Spártába, és kihasználva Menelaosz kényszerű elutazását, megszöktette Helenét és Trójába vitte.

Gythion - a legenda szerint a szigeten lévő Aphrodité-szentélyben töltötte az első éjszakát a szökés után Párisz és Helené

Menelaosz rögtön bátyjához, Agamemnónhoz fordult segítségért.

Mükéné vára

Az esküre hivatkozva háborúba hívták az összes görög királyt. Helené visszaszerzése jó ürügy volt arra, hogy a Fekete-tenger felé irányuló kereskedelmet ellenőrző és vámoló Tróját legyőzzék, és a görögök gazdagodjanak helyette.

Nem minden szövetséges csatlakozott lelkesen. Odüsszeusz ithakai király őrültséget színlelt. Akhilleuszt, a legvitézebb harcost anyja elbújtatta. Egy jóslat szerint élete korán véget ér - bár anyja, Thétisz istennő, születése után, hogy halhatatlanná tegye, az alvilági Sztüx folyó vizébe mártotta. A sarka viszont kimaradt a vízből, hiszen anyja ott fogta, ezért ez maradt rajta az egyetlen sebezhető pont. Bár sem atyját, sem Akhilleuszt nem kötötte az eskü, de a legjobb harcosra és kiképzett mürmidón katonáira nagy szüksége volt a seregnek, ezért csellel ugrasztották ki rejtekhelyéről.

A görög had Aulisz védett kikötőjében gyülekezett. De nem tudtak elindulni a sokáig tartó szélcsend miatt. Agamemnón fővezér egyszer megsértette Artemiszt, ezért előbb ki kellett engesztelni az istennőt. Saját leányát, Iphigéniát kellett feláldoznia. Azzal a hamis ígérettel csalták a leányt és anyját, Klütaimnesztrát Auliszba, hogy férjhez adják Akhilleuszhoz. Az áldozat bemutatása során viszont Artemisz megszánta a leányt, kicserélte egy őzzel, Iphigéniát pedig Tauriszba vitte, ahol papnőjeként szolgált aztán.

Ezek után a rengeteg görög hajó már vitorlát tudott bontani, és elhajóztak Trója felé. Kilenc évig Trója hátországát gyengítették, a partvidéket gyarmatosították, a már ott élő görög lakosságot „felszabadították”. A tizedik évben került sor Trója várának ostromára. Sokáig nem dőlt el a küzdelem. Időközben Agamemnón és Akhilleusz között vita támadt Akhilleusz rabnője, Briszéisz miatt. Akhilleusz úgy megsértődött, hogy nem volt hajlandó harcolni. Egy idő után unokatestvére, legjobb barátja és fiúszeretője, Patroklosz, miután hiába kérlelte a hőst, hogy jöjjön a harcba, Akhilleusz vértjében ment ki a csatába. Hektór, a trójai fővezér, a vitéz trónörökös megölte őt. Akhilleusz bosszút esküdött, véres rendet vágott maga körül a trójai katonák között, végül megküzdött Hektórral. Hektór az életével fizetett Patrokloszért, sőt Akhilleusz a kocsijához kötve végigvonszolta a vár körül. Priamosz, az agg trójai király, elment Akhilleuszhoz, fia holttestét visszakönyörögni. Az ostrom folytatódott, Akhilleusz rettenetes pusztítást végzett a trójaiak között. De végül Párisz nyilát a megsértett Apollón Akhilleusz sarkához irányította - így telt be végzete. Nemsokára Párisz is elesett. A várat viszont még mindig nem tudták elfoglalni a görögök. Ezért a furfangos Odüsszeusz ötletére egy belül üreges óriási falovat építettek, amiben görög harcosok rejtőztek el, és Athéné istennő tiszteletére küldött ajándékként a kapu előtt hagyták. A sereg pedig cselből elhajózott.

Apollón papja, Laokoón, gyanút fogott, és figyelmeztette a trójaiakat, ne engedjék be a falovat a városba. De Athéné bosszúból két hatalmas kígyót küldött a papra, amint két fiával áldozatot mutatott be éppen, a kígyók rájuk csavarodtak és megölték mindhármukat.

A Laokoon-csoport

A trójaiak még a városkaput is kibontották, hogy Athéné ajándékát be tudják vinni a falon belülre. Az éj leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, beengedték társaikat, és iszonyatos pusztítást végeztek a városban.

Trója elfoglalása után a görögök hazaindultak. Több-kevesebb szerencsével a többség rendben hazaérkezett, bár néhányuk kalandosan jutott csak haza. Odüsszeusz tíz évig bolyongott a tengeren és időzött különböző szigeteken, hihetetlen élmények részeseként, mire hazaért Ithakába, ahol felesége, Penelopé hűségesen várta őt, holott az özvegynek hitt királynét kérők hada ostromolta.

Menelaosz megbocsátott Helenének, és együtt tértek haza.

Agamemnón hazaért Mükénébe. De felesége, Klütaimnesztra neheztelt rá már Iphigénia feláldozása óta, ráadásul időközben összeszűrte a levet Agamemnón unokafivérével, a trónkövetelő Aigiszthosszal. A hazatérő férjet megölték.

Agamemnón arany halotti maszkja

De leányuk, Élektra nem tudott belenyugodni a történtekbe- öccsét, Oresztészt rávette, hogy álljon bosszút apjuk haláláért. Oresztész meg is ölte anyját és annak szeretőjét.