Thassos sziget történelme - röviden
Thassos sziget történelme - röviden

Thaszosz történelme igen mozgalmas volt. Az őslakókat a föniciaiak váltották fel az i.e.II.évezredben. A mítosz szerint, mikor Zeusz fehér bika képében elrabolta Europét, testvérei a keresésére indultak. Hiábavaló kutatás után az egyik fivér, Thaszosz hadseregével együtt letelepedett a szigeten, amely azóta is az ő nevét...

Bővebben...
 
Potamiából gyalog az Ypsarióra
Potamiából gyalog az Ypsarióra

AZ YPSARIO MEGHÓDÍTÁSA Gyalogtúra Thassos legmagasabb hegycsúcsára, az 1206 m magas Ypsarióra  A könnyűnek egyáltalán nem nevezhető túra, a tengerszint felett 60 m-rel lévő Potamia falu észak-nyugati széléről indul. Az Ypsos szó magaslatot, csúcsot jelent. A túraútvonal nagyon meredek, mind fel, mind lefelé. Jó...

Bővebben...
 
Thassos – szerelem első látásra (2012 augusztusa)
Thassos –  szerelem első látásra (2012 augusztusa)

KÉPEK          Kezdeném azzal, hogy soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire elfogultan fogok nyilatkozni nyaralásom helyszínéről. Persze, persze, tudom, Görögországgal kapcsolatban mindenki elfogult, aki már járt valamelyik vidékén. 2012 elején még fogalmunk nem volt róla, hogy hová is kellene elindulni nyáron. Valami...

Bővebben...
 
Nagy Sándor kutatások
Nagy Sándor kutatások

Tudom, hogy az otthoni híradásokban is szerepelt már, hogy Nagy Sándorhoz köthető sírt fedeztek fel Görögországban. A szenzációs felfedezésnek nevezett leletre a szárazföldön, Amphipolisz közelében bukkantak a régészek, ahol nagy erőkkel folyik a munka. Amphipolisz Kavala és Thessaloniki közt található, tehát Thassosra jövet vagy...

Bővebben...
 
Szép májust mindenkinek
 
HÚSVÉT 2017
HÚSVÉT 2017

    ÁLDOTT HÚSVÉTOT KÍVÁNOK MINDENKINEK !  

Bővebben...
 
Tél Thassososn 2017. január

Ismét Facebookra feltöltött képek. További 160 képet láthatsz, ha ide kattintasz. Ha a Bövebben feliratra kattintasz, akkor pedig videóka is találsz.

Bővebben...
 
Az utóbbi napok időjárása

Ági utóbbi napokban Facebook-ra írt bejegyzései. 2016.11.09.

Bővebben...
 
Megértéseteket kérem
Megértéseteket kérem

Értesítem az érdeklődőket, hogy családi okok, pihenés és hivatalos ügyek intézése miatt 2016.09.30-tól előreláthatólag november elejéig nem vagyok elérhető.  Kérek mindenkit, aki foglalni szeretne, most az elkövetkező pár napban tegye meg, vagy csak novembertől keressetek. A közben beérkező levelekre nem tudok majd...

Bővebben...
 
Itt a tavasz...
 
Görög tavaszváró köszöntő
Görög tavaszváró köszöntő

Megjött a március, és magával hozta a tavaszt.  Ez az első hónap a természet kivirágzásában. A mai emberek legtöbbje már városokban él, hol a természetet  leginkább kirándulások során tudják megfigyelni. Nem volt ez mindig így. A mai ember a technológia korát éli. Még az ókortól a máig, kb. 100...

Bővebben...
 
Itt a karneváli időszak
Itt a karneváli időszak

  Ismét itt a karneváli időszak. Olvassátok régi írásaimat a témával kapcsolatban. Ókori ünnepek, melyek az idők során karneváli ünepséggé alakultak 2015 - Karnevál a szigeten Képek a mai karneváltípusokról - 2014

Bővebben...
 
BUÉK - 2017
BUÉK - 2017

Tegnap óta országosan esik a hó. A legnagyobb hó az ország déli és középső részein van. Kréta, Hiosz, Leszbosz, Evia szigeten hótól elzárt részek is vannak. Athénban is havazik. Az ország északi részén a keleti hegyes részeket érinti csak. További hideget és havat várunk erős szél kíséretében....

Bővebben...
 
Karácsony 2016
Karácsony 2016

Minden évben mesélek nektek egy-egy görög hagyományról.                   Azok az idős embereink, kik a régi hagyományainkat átadják, már egyre kevesebben vannak. Épp ezért azokat már írni kell, hogy legalább így létezzen. Addig, míg valami emlékeinkben él...

Bővebben...

FOTÓK

Zakhyntosról és az utazásról:

A Grand tours-szal voltunk. A szegedi átszállás ellenére kifogástalan utunk volt, a legszupibb 2007-es évjáratú emeletes Setrával mentünk. Kényelmes utunk volt, és szenzációs sofőrjeink.
Maga az út is nagyon szép volt. A szokásos macedóniai útvonalon mentünk, majd délnek végig a Katerini autópályán. Peloponészoszra az új Rion-Antirion hídon keltünk át, amit az olimpia évében nyitottak meg. Mielőtt azonban odaértünk is gyönyörű volt a táj! Végig a Korinthoszi-öböl partján vitt az út, ami csupa szerpentin , mert a hegyek az öböl mindkét partján a tengerig húzódnak. Körülöttünk magas hegyek, alattunk a tenger csillogott. A túloldal tán még szebb ! Alagutakon keresztül szeltük át a parti hegyeket, elhaladva Patras városa mellett, mely megközelíti Szaloniki méretét.


A kompunk Killini kikötőjéből indult. Hatalmas tömeg gyűlt össze, és a nap legmelegebb óráit éltük. Aggódni kezdtünk, mikor megtudtuk, hogy a legközelebbi kompra nem biztos, hogy felférünk. Aztán szenzációs sofőrjeink elég meggyőző "rábeszélésére" végül mégis sikerült.
Így az 1 órás komppal átkeltünk az álomszigetre . Maga a kompút is felért egy fakultatív programmal ! Hatalmas kétsoros mozgólépcső vezetett az utastérbe, aminek mindegyike klímás volt. Ennek ellenére mi kint álmélkodtunk a fedélzeten.
Csak néztem, hogy az a rengeteg autó, teherautó, meg busz hová fér el!
Egy óra tíz perc elteltével megérkeztünk Zakynthos városba. Messziről láttuk már a gyönyörű templomokat - melyek velencei stílusban épültek - és a városi forgatagot. Halványan kirajzolódtak a hegyvonulatok, amelyeken később autóztunk.

A kikötőben ismét buszra szálltunk, amely a szállásunkhoz vitt. Laganas mellett, Agios Sostisban, a Nikos apartmanban volt a szállásunk.
Az idegenvezető már megérkezéskor "nyomult", hogy menjünk meetingre, mert nagyon jók a programok.
Mi már -elmondhatom, öreg motorosok vagyunk, így a tengerpartot választottuk a meeting helyett. Gondoltuk, megtalálunk magunk is mindent , fele árért. Így is lett !
A jobbnál jobb programok úton-útfélen ki vannak plakátolva, az árakkal együtt.
Nem mentünk készületlenül, mert a megfelelő fórumot még itthon szorgalmasan olvasgattam. Így aztán autót béreltünk, és azzal jártuk be a sziget olyan részeit is, ahová másképp nem is juthattunk volna el.

Csodálatos eldugott sziklás öblökre bukkantunk, hihetetlenül kék és zöld, kristálytiszta vízzel, melyek vakítóan fehér sziklák közt bújtak meg. Ilyen volt Porto Limionas is, varázslatos volt. Félelmetesek voltak a szerpentinek, mert nem csak kanyarogtak, hanem lejtettek, illetve emelkedtek is. Sokszor látszott úgy, hogy az útnak vége, repülünk a tengerbe...
Láttuk Porto Roxa holdbéli táját is - sehol egy fa, a sziklák pedig minha olvadtan folytak volna a tengerbe. Lyukacsosak és feketék voltak, mint valami vulkáni megdermedt maradvány. Itt fürödni nem lehetett, mert a tengerben ugyanilyen sziklák voltak. Az üregekbe viszont felszivattyúzták a tengervizet. Volt is, aki abban lelte örömét. A nap persze perzselt, több is lehetett 50 foknál a napon, így gyorsan beszálltunk a jó hűvös kocsiba .

A Navaggio öblöt először autóval néztük meg fentről a "kosárból"
Nekem Navaggio volt a csúcs!!!
Amikor a kilátóból lenéztem abba a hatalmas mélységbe, elállt a lélegzetem, de szó szerint!!! Most értettem meg, miért született meg ez a kifejezés egy szépség láttán, hogy  "lélegzetelállító" . Az az iszonyatos mélység!!! És azok a színek!!
Hát a Jón-tenger most sem hazudtolta meg önmagát! ( korábban Lefkadán láttam ezeket a színeket) És a hajóroncs körül az emberek gombostűfejnyi méretűek, vagy még kisebbek voltak. Beleszédültem a látványba, és hiába szóltak hozzám utána, nem találtam szavakat a válaszra! Mint akinek elment az esze!!!!

Hajóval is elmentünk a "roncsos öbölbe", mert a szárazföldről nem lehet lejutni. Egy földrengés zárta örökre fogságba Panagiotist, a csempészhajó- roncsot.
Porto Vromi eldugott, sziklás, kristálytiszta vizű kikötőjéből szálltunk kis hajóra.
Maga az út is fantasztikus volt! Besiklottunk Vromi barlangjaiba, amelyek valószínűtlenül kékek voltak!! Hatalmas függőleges hófehér sziklák közt hajóztunk, alatta a tintakék és világoskék színekben játszó tenger. Mindenütt barlangok, és apró , gigantikus méretű sziklák által védett öblök. Az egyik szikla olyan volt, mint egy arc, sajnos az csak videón van meg, később megtudtuk róla, hogy el is van keresztelve: Poszeidon arcára .
Néhol jachtok horgonyoztak a végtelen magas hófehér sziklafalak tövében. (állítólag ez a hely, és Kefalónia partjai a kanadai és amerikai jachtosok kedvenc helye)
A látvány: Hófehér márványpart körülöttünk, a víz pedig világoskék. Én elneveztem jón-kéknek, mert ilyet máshol még nem láttam!
(Ennél romantikusabb édeskettest el sem tudok képzelni)

Aztán végre elénk tárult AZ öböl!!!! Lenyűgöző volt! Ahogy közeledtünk, a víz egyre világosabb kék lett, és a hajóroncs is annyira misztikus volt!
Végre kikötöttünk, és megmártóztunk az opálos színű hófehér és világoskék színekben játszó kristálytiszta vízben. Elég hideg volt, mivel nagyon-nagyon mély azon a részen. A Navaggio-öböl 1000 méter mély! Tengeri méretekben ez valószínűleg nem sok.
Felnéztünk a sziklákra és kerestük a kilátót, amiről előző nap lenéztünk. A hatalmas magasság miatt csak nehezen pillantottunk meg! Alulról is szédületes volt, hogy ott álltunk!
A part nem homokos az öbölben, hanem hófehér gömbölyű kavicsos, de nem kellemetlen, mert kerekre csiszolta a tenger.
Nem tudom fokozni az élményt, mert nincs hová!

Másik hajós utunk az Agios Sostis-szal szemközti teknős sziget (az erkélyünkről jól láthattuk), vagyis Maratonissi volt. Ennek a szigetnek is olyan a déli oldala, mint a Navaggio-öböl. Északi oldala finomhomokos, a caretta caretta - cserepesteknős kedvenc tojásrakó helye.
A hajóról beúsztunk egy barlangba, ahonnan kis alagúton át másztunk ki a hófehér aprókavicsos partra, felettünk a hófehér meredek sziklák, alattunk a világoskék mélység! A fehér kavicsos részen fehér halak úszkáltak, a mélyebb részen nagy kék halak! Gyönyörűek voltak! Sokan vittek búvárszemüveget, hogy jobban megcsodálhassák őket. Maratonissi után megint hajóra szálltunk, és megnéztük Keri szikláinál lévő barlangokat, nem csak néztük, be is úsztunk, ugyanaz az élmény fogadott! Keri környékén egyébként a Földközi-tenger ritka fókafaja él, akinek szerencséje van, találkozhat velük, nekünk nem volt szerencsénk.

Teknősles:
Agios Sostis kikötőjében végre találkoztunk a Caretta carettával, a cserepes teknőssel, Zakhyntos védett, és szimbólummá vált állatával.
Olvastam a Zayinthos G-portálon, hogy a tekik minden reggel, amikor befutnak a halászhajók a laganasi kikötőbe, jönnek reggelizni. Így hát összeszedtük magunkat, és reggel 8-ra ott is voltunk , kamerával, fényképezővel felszerelkezve.
És tényleg egyszercsak ott volt!!! Kidugta a fejét a vízből, középen úszkált, nézett kifelé a tenger felé, minta várakozna. Hatalmas levegőt fújt ki - érdekes hangja volt - aztán lebukott megint a víz alá. Eltelt néhány perc, mikor meghallottuk a halászhajó motorjának a berregését.
A kikötőbe érve a halász lejjebb kapcsolta a motort, és nagyon óvatosan jött befelé kikötni, mintha vigyáznia kellene valakire a vízben...
A hajót pont előttünk kötötte ki, majd nekilátott a hálóba szorult halak kiszabadításának. Ekkor ismét megjelent a teknős! De akkor már ott, a lábunk előtt. Hatalmas volt - később tudtuk meg, hogy 100 kilót nyom egy ilyen állat. A halászhajó alatt úszkált fel-le, kereste a vízbe hulló finom falatokat. Még válogatott is! A páncéljára volt szerelve egy nyomkövető antenna, úgy nézett ki, mintha autó hátulján lenne :-)) Szegény sokszor beleakadt vele a hajókötelekbe.
Aztán még egy alkalommal láttunk tekit, őt is a laganasi kikötőben, mikor hajóval kifutottunk a Keri barlangokhoz való kirándulásra. Akkor már csak rövid ideig láttuk, pedig a hajó motorját leállították, és igyekezett a kapitány a hajót a megfelelő irányba fordítani. Mégis csak annyit láttunk, hogy kidugta a fejét, aztán alámerült megint, többet nem volt hajlandó megmutatni magát.

Néztünk naplementét Keri világítótornyánál. A fehér sziklákat most vörösre festette a lenyugvó nap fénye, és félelmetes mélység tátongott alattunk. Nagyon misztikus látvány volt !
Jobbra tekintve a hófehér, szaggatott, meredek sziklás part végtelenjét láttuk.
A tüskés bozótos hegyoldal, ahol mi is álltunk, tele volt emberekkel, akik némán bámulták a csodát, amint a nap alábukik a tengerbe.
Csodálatos volt, amint a tűz és víz színei egyesültek! Olyan volt , mint egy szerelmes pár: a nap és a tenger. Miután a nap "egyesült" a tengerrel, a vörös és kék színek csodálatos játékában gyönyörködhettünk a tengervizet nézve.
Néma csend volt, csak a tenger zúgása hallatszott fel, amint a hullámok a szikláknak vágódtak.

A bámészkodó emberek, akik velünk együtt emiatt a látvány miatt autóztak fel odáig, a végén, mint egy előadás végén megtapsolták a látványt !

Ezen a helyen építették egyébként a sziklákra azt a tavernát, ahol Görögország legnagyobb zászlója lobog a tenger feletti sziklákon, 60 négyzetméteres!!! Valamint ugyanebből a tavernából látszik a sziklafalak mellett a a két hatalmas szikla a tengerben, ami közt el is hajóztunk később.

Az apartmanról, és a tengerpartról.

A tengertől 50 méterre feküdt apartmanunk, hatalmas teraszú tengerre néző kilátással. Pont szemközt voltunk a Teknős-szigettel. Ráláttunk a hegyekre, amelyek kb. olyan messze voltak tőlünk, mint ahogy Sartin is voltak. Rengeteg pálmát, sűrű, több színben pompázó leanderbokrokat láttunk a teraszunkról. És mögötte a tenger kéklett! Ez volt az első, hogy tengerre néző apartmanban volt a szállásunk.

A strand: Gyönyörű, finomhomokos! Nem véletlenül szeretik a tekik ezt a helyet, pont tojásrakásra való! Bár elég keskeny a part Agios Sostisnál, nem zavaró, mert nem lejtős, hanem teljesen lapos. A kávézók és apartmanok a víz szélére vannak építve, a parttal párhuzamosan futó magaslaton. Egyébként Laganas tengerparti tavernasora is közvetlenül a homokra van építve, semmi aszfalt, a homokon mennek az autók, amik úgy ledöngölték a finom homokot, hogy gond nélkül közlekedhetnek rajta. Egyébként Laganast és Agios Sostist a kis kikötő, és a diszkósziget választja el (utóbbit kis fahídon lehet megközelíteni)

Autókázás közben láttunk helyes kis apró falvakat, mint pl. Kiliomenos, árnyékban álldogáló csacsikat, birkákat, kecskéket, csontsovány teheneket, kafenionok előtt üldögélő férfiakat, velencei stílusú templomot, régi megkopott tornyot ( ki tudja mi célból építették anno ), és olajfák tengerét, amiken a kabócák kórusa szólt mindenfelé. Láttuk Exo Chora 2000 éves olajfáját, mézárusokat, akik mandulával ízesített mézet árusítottak...

Láttuk a hatalmas bozót- és erdőtüzeket, melyek a partról és az erkélyünkről is látszottak. Volt, hogy 3 helyen is lángolt a hegyoldal, mi csak a vastag füstöt láttuk, és a repülőket, amik előttünk ereszkedtek az öböl vize fölé, majd eltűntek a füstfelhőben oltani a tüzet. Egy alkalommal mögöttünk égett az erdő. Ekkor olyan füst ereszkedett le, hogy az apartmanunk is teljesen tele volt. Attól féltünk, meg fogunk fulladni.
Strandolás közben Peloponészosz felől is gyakran láttunk füstcsíkot kúszni a tenger fölé. Ebben az időben történt az a tragédia - amit a tv-ben nálunk is mutattak - hogy több peloponészoszi falu leégett, és sokan a lángok közt lelték halálukat.

Laganasról viszont nem sok jót tudok írni. (szerencsére mi messze voltunk tőle, mivel a laganasi öböl 9 km hosszú) Sajnos az angol tinik éjszakai őrjöngőhelye Laganas. Elképesztő dolgokat lehetett hallani róluk. Mindez nem zavarta a nyaralásunkat, nekünk nem sok dolgunk volt Laganasban.

Delfint nem láttunk most sem sajna..:-(

Ennyi jutott eszembe, életem egyik legcsodásabb nyaralása volt!

Képeket itt találtok:  http://zante.gportal.hu/gindex.php?pg=21329019&gid=2018571http://zante.gportal.hu/gindex.php?pg=21329019&gid=2018615 -Thalassa a nicknevem ott
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

Mobil:   +30 697 8131417
Lakás:   +30 259 3062277
e-mail:  agnes@thasos.hu
Skype:  onodi.agnes773

Thassos - Thassos - Thassos

Regisztráljon a feliratkozás elott!
No account yet? Register
endeel