Reggel induláskor valaki szólt hozzám:

Örömmel teli napod lesz ma. Táncolsz és lovagolsz majd a hátamon. Átvágunk majd habokon, siklunk a vízen. Felreppenünk, majd alábukunk együtt. Aki fél a víztől, azt megtanítjuk lebegni velünk.

Hozd a fotógéped ma magaddal, hogy másoknak is tudj mesélni róla.

Vittem hát. A hajón ujjongó örömmel mondtam a barátaimnak: Jönnek ma a delfinek, készüljetek ti is a fogadásukra!

Elindult a hajó. A nap   égetően perzselt, Apollon szépen játszott hárfáján. Játékának dallama gyengéden, lágy hullámokat keltve a vízben. Majd megjelentek a delfinek. Falkástul. Több család. Óriások és keskeny ezüst palackos kicsik. Körbe-körbe, elöl-hátul, a hajónk alatt mindenhol ficánkoltak, virgonckodtak, játszottak velünk. Mi vidáman kurjongattunk nekik. Majd magukra hagytuk őket egy félórás boldog játék után. Elmentünk fürödni és ebédelni. Jóllakottan a márványpartok felé tartva már tudtuk, mi lesz a következő élményünk. Mindenki tudta, hogy újra lesben kell állnunk a delfinek fogadására. Néztük a távoli vizeket, hol az áramlat gyenge hullámot csavart. Egy pillanatra láttuk is fel-felbukó hátukat. Ekkor ért sokunkat a meglepetés. Az alsó szinten a korlátba kapaszkodva néztünk a távolba. Majd egy jajj... Többen, kik ott álltunk, meglepett örömmel néztünk szembe egy pillanatra a felénk induló delfinekkel, kik majd' a hajókorlátig felugrottak hozzánk, egy piruettet fordultak, és a hajó alá hassal felfelé átsiklottak. Közben Apollon Poszeidonnal vihar illatú zenébe kezdett. A kis társaság meleg öleléssel beszélgette a nap élményeit. Ekkor Zeusz szólt hozzám a Mitunga hegy csúcsáról:

Az idei első jeep-túrán készült képeimet osztom most meg felétek.

Regisztrált Facebook-osoktól jöhetnek a LIKE-ok. :)  Annak sem kell félni, aki nem regisztrált tag a Facebook-on, a képeket ők is láthatják.

LINK

2016 első hajókirándulása képekben a Facebook oldalunkon. A képek melletti rövid leírásokat is olvassátok.

Regisztrált Facebook-osoktól jöhetnek a LIKE-ok. :)  Annak sem kell félni, aki nem regisztrált tag a Facebook-on, a képeket Ők is láthatják.

LINK

 

 


A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i.sz. 325-ben)

A karnevál szorosan összefonódik a mindennapi életből vett történésekkel. Fontos kulturális örökség.
A görög karnevál főleg szatírahelyzetekre összpontosít, kiemeli, milyen eseményre vagy incidensre került sor az év folyamán vagy  akár a távoli múltban, főleg görög, valamint nemzetközi szinten.
A szatíra többdimenziós jelleget szerzett. Közvetlenül kapcsolódik a helyi kultúrához. Témája karikatúraszerű megcsúfolása az embereknek, a politikának, a regenerációs erkölcsöknek és a szokásoknak.

Elméletileg a második hét karneváljának utolsó pénteke és szombat-vasárnapja a farsangok zárónapja. Hétfő a böjt kezdetének ünnepe.
Régen a kettő hetet végig karneválozta a nép. Most kis közösségek úgy osztanak be napokat, hogy az egész országban mindenüvé jusson karneváli nap.
Mindennap mutathattam volna a kettő héten belül ilyen karneváli felvonulást. A nemzetiségi csoportok ezen a záró ünnepségen túl tartottak a két hét egyéb napjain is mulatságokat. Nagyon komolyan veszik az ünneplést, és időjárás ide vagy oda, mivel újév napjától készülnek, terveznek, dolgoznak a jelmezeken és a szövegeken, azt meg is tartják. Van, ahol kolompozó napnak hívják őket. Az számomra teljesen azonos az otthoni busójárással. Van bimbóünnep, van lisztes ünnep.  A korsótörés, a tevehajcsár ünnepe, a házasság ünnepe, ezek mind az évezredek során idekerült népek hagyományőrző ünnepei. Gondoljatok bele, hogy a római kor, a török korszak,  az 1920-as kis-ázsiai bevándorlás vagy a második világháborús betelepítések során kerültek ide más-más kultúrák. Ezek ma mind egybeolvadva a kettő hét ünnepébe harmonikusan feloszthatják a területeken, ki mit szeretne kifejezni a tavasz, a megtermékenyítés dioniszoszi ünneplésével.

Jött a sok üzenet, hogy gondoltatok rám.
Eltelt egy újabb év az életemből. Már ki sem merem mondani, mennyi, csak azt, hogy nemszeretem kerek. Mondanám… De épp utána van. Lopnék belőle...
Tortán ennyi gyertyát elfújni nem lehet, de kívánni valamit igen.

Mit kívántam?
Amennyien gondoltatok rám, annyi hónappal peregjenek vissza éveim és éveink veletek, hogy újra éljük a közös élményeket.
Egy évfordulón a kívánságon túl mit szoktunk még tenni?
Visszagondolunk, mi történt azon a napon évekkel ezelőtt - hisz akkor ünnep az ünnep, ha sokan emlékezünk vagy sokan örülünk.
Ehhez kaptam most egy vidám megemlékezést:

"Drága Ágink!
Nem is tudom, hogy írtam-e már Neked, de nekünk is ünnep március 9. Ma van 19 éve, hogy megismerkedtünk a Ferivel.
Meséltem ezt már? Feri rendőr volt és igazoltatott munkában menet engem.
No majd ősszel elmeséljük, mert úgy sokkal jobb. Most Téged ünneplünk!
Legyen szép napod!
Sok puszit küldünk!
Επιθυμούμε το α χρόνια πολλά! Αφήστε τα όλα όνειρά σας να έρθουν αληθινός!"


Imádom az ilyen kedves élettörténeteket.

Ha itt lennétek velem, hol láthatnálak vendégül benneteket? Ismeritek, szeretem a természetet és az egyszerű piciny meglepetéseket.
Kik személyesebb kapcsolatban vannak velem, tudják, hogy titkos együttléteink vagy egy esti elhagyott tengerparton tábortűzzel, vagy egy hegycsúcson egy rögtönzött mini piknikkel történnek.
Tavaszi pompa és karnevál van most nálunk. Három nap és három éjjel tarthatna a mulatságunk.
Nagyszerű lenne, ha itt lennétek velem ezekben a vidám napokban maskarázni, sárkányt eregetni, páfrányfasírtot enni. A közös nagy vendégséghez minden adott most.
De tudom, ezt az időszakot nem tudjátok nyaralásra használni.
Legyen a vendéglátásom a május végi-június eleji időszakban. Akkor hol a legünnepibb a hangulat?
Hmmm. Az Ypsárió-hegy csúcsánál.
Ott elférünk mindannyian. Virág is jut piknikező terítékünkhöz.


(A videófelvétel a Thassosi Gyalogtúra Szövetség felvétele.)

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a megemlékezést.
Szeretettel ölelek mindenkit.
     Ági

A mozi

Pénteken este milyen különleges élményben volt részem?
Moziban voltam!
Néztük a tévéműsort, hogy semmi jó filmet nem adnak este. Meleg, esős estünk volt. Végiggondoltuk ismerőseinket, hova mehetnénk este kicsit kimozdulni itthonról. Majd eszünkbe jutott Grigorisz. Igen, az Aethrion szállásról. A falu közösségi programjaiban ő rendszeres szervező. Felhívtam:
- Mondd, ma lesz megint mozivetítés?
- Igen, gyertek. 20 órakor nyitom a Tarsana termét.
- Menjünk hamarabb, kell széket foglalni?
- Jöttök, mikor gondoljátok, és távoztok, mikor szeretnétek. Nincs belépőjegy sem. Benneteket várunk!

Pánossal nevető izgalommal készültünk. Szeptemberben egyszer már majdnem eljutottunk a tőlünk 3 km távolságra levő moziba. De valami közbejött. Tudtuk, hogy a hét minden napján a Tarsana vár bennünket. Nyáron is és egész évben. Kiállítások vannak ott nyáron, táncház, és koncertek. Nyáron ritkán van időm, és kerülöm az esti tömeget. Olyankor jobban esik a magányos éjjeli fürdőzés a tengerben. Ősszel fáradt vagyok, otthon szeretek lenni, meg az elmaradt lakás és kertmunkálatokat elvégezni. Meg szeretjük a környezetváltozást is, így ki-kimegyünk a szigetről. Mert csak ekkor tehetjük ezt. Oka volt az is, hogy oda a kamasz gyerekek, meg csak a helyiek járnak. Ezek tehát a mentségeim, hogy miért nem veszek részt a falu életében.
Szégyenlem magam emiatt. Pános sokszor mondta nekem, menjünk, de mindig volt valami kifogásom.
Hihetetlen szép élményben volt részem pénteken éjjel.

 

 

A természet temetése és újjászületése

 


 

Egy régi-régi történetet mesélek el nektek.
Mindez akkor történt, mikor az emberi emlékezés keletkezhetett. Régészek kutatják a történet kézzel fogható bizonyítékait. Mondják így, mondják úgy, de oly rég volt ez már. A pontos igazságot nehéz kideríteni. Az biztos, igaz volt! Mondják ezt a krétaiak, kik magukról is azt mondják, minden krétai hazug!
A mese szerint volt egy isten. Földi halandók és égiek istene. A világban úgy ismerik őt: Zeusz. A görögök Diasznak hívják.
Hol született?

 

Görög karácsony


Karácsony táján szomorú a szívem. Megjönnek az első köszöntések, mitől én még bánatosabb leszek, ha tudom, hogy magyar karácsonyom nem lesz. Az otthoni karácsonynak, sok éve azt gondoltam, nincs párja.
Az idén nagyon nagy meglepetést kaptam.
Párom kérte, csomagoljak össze egyszerű meleg holmikat kettő napra. Kérdésemre, hogy hova megyünk, a válasz: A görög karácsony falujába!

A felnőtteknek és a gyermekeknek  a karácsony legfontosabb lényege a karácsonyfa díszítése.
Το Χριστόξυλο /A Christoxylo/, azaz a karácsonyfa hagyománya sem régi keletű.
Görögországba ez a hagyomány elsőként 1833-ban a bajor származású Ottó uralkodó által került be. Csak a városi vagy a gazdagabb görög házakban éltek ezzel a szokással. A második világháborúig színes gömbökkel, kicsiny fényekkel díszítették.
Maga a feldíszítendő fa csak nagy ritkán volt fenyőfa. Állítottak hát karácsony idején fát a kereszténység kezdete óta. De nem karácsonyfát! Maga a kandalló elé tett fának a hagyománya évezredekkel régebbre vezethető vissza. Neve és mondanivalója változott, bővült. Krisztus-fát állítottak, mit hívtak így is, de hívták: «Πάντρεμα της Φωτιάς», azaz Patrema tis Fotias. Magyarul a tűz házasságát jelentette a kifejezés.

Az állítandó fa vadkörte, vadcseresznye, de ami a fontos, hogy keményfa legyen erős nagy tüskékkel. Ritka esetben még a nyáron levágott erős, vastag olívaágat is használták e célra. Már a nyáron félretették azt az ágat, mit karácsony idejére szántak.
Nem díszítették tehát a fát. Inkább annak is gonosz, rossz szelleműzési mondanivalót szántak. Krampuszűzésre szolgált. A hiedelmek szerint a ravasz, gonosz manók, kik a ház körül őgyelegtek, bár féltek a tűztől, bementek megrontani a házak lelkét.

És véget ért a nyár...
A parthoz közeli vidéken átalakul az élet.
A levegőben köröző éles szemű sólyom vagy vércse mindent lát. Vészjósló vijjogó kiáltással a pintyőkét egy nagy zuhanó repüléssel már-már elkapni véli, mikor az egy hirtelen ugrással egy szikla alá búvik, ott kivárva támadója távozását.
A sirályhad megszámlálhatatlan sokasággal fekete zúgásként lebeg az olívaligetek felett, eleségre vágyva. Szeles idő esetén, egy ideges vibrálásként, még fokozódó zúgó hangú dinamika hatását kelti a sirálytámadás.
Ha szélcsend van és bágyadt meleg, a repülő vitorlások is megnyugodnak. Kedvük szerint, - ha jól laktak - a fehér leples tömeg a partot teríti be. Nincs, ki megzavarja a nyugalmukat. Feltakarítják a partot, megritkítják az aljnövényzetet az ott megbúvó apró lényektől. Majd hol a parton szunyókálnak, hol a vízen látszatra ébertelenül lebegnek. Ilyenkor egymástól elkülöníthetetlenek, foltot képezve a tengeren. Csak egy szürkésfehér lepedő látszik ott, ahol félelmetes rajuk megpihen.
Az égen a kék szín egyre fáradtabb, szürkébb. Távolibbnak, magasabbnak látszik az Ypszárió hegyünk is. Felhősapkát hord, mit csak délben vet le magáról. A nyári nevetéses hangokkal teli zsongás elcsendesedett. A levegő illata is megváltozott. A faszénen sült húsok és halételek nehéz illatát a hegyi erdők oxigéndús levegője nyomja el. A gomba, a gesztenye és a dió párás, dohos aromája érződik, kicsit orrot csípősen mindenhol.

endeel