Görög karácsony


Karácsony táján szomorú a szívem. Megjönnek az első köszöntések, mitől én még bánatosabb leszek, ha tudom, hogy magyar karácsonyom nem lesz. Az otthoni karácsonynak, sok éve azt gondoltam, nincs párja.
Az idén nagyon nagy meglepetést kaptam.
Párom kérte, csomagoljak össze egyszerű meleg holmikat kettő napra. Kérdésemre, hogy hova megyünk, a válasz: A görög karácsony falujába!

A felnőtteknek és a gyermekeknek  a karácsony legfontosabb lényege a karácsonyfa díszítése.
Το Χριστόξυλο /A Christoxylo/, azaz a karácsonyfa hagyománya sem régi keletű.
Görögországba ez a hagyomány elsőként 1833-ban a bajor származású Ottó uralkodó által került be. Csak a városi vagy a gazdagabb görög házakban éltek ezzel a szokással. A második világháborúig színes gömbökkel, kicsiny fényekkel díszítették.
Maga a feldíszítendő fa csak nagy ritkán volt fenyőfa. Állítottak hát karácsony idején fát a kereszténység kezdete óta. De nem karácsonyfát! Maga a kandalló elé tett fának a hagyománya évezredekkel régebbre vezethető vissza. Neve és mondanivalója változott, bővült. Krisztus-fát állítottak, mit hívtak így is, de hívták: «Πάντρεμα της Φωτιάς», azaz Patrema tis Fotias. Magyarul a tűz házasságát jelentette a kifejezés.

Az állítandó fa vadkörte, vadcseresznye, de ami a fontos, hogy keményfa legyen erős nagy tüskékkel. Ritka esetben még a nyáron levágott erős, vastag olívaágat is használták e célra. Már a nyáron félretették azt az ágat, mit karácsony idejére szántak.
Nem díszítették tehát a fát. Inkább annak is gonosz, rossz szelleműzési mondanivalót szántak. Krampuszűzésre szolgált. A hiedelmek szerint a ravasz, gonosz manók, kik a ház körül őgyelegtek, bár féltek a tűztől, bementek megrontani a házak lelkét.

A  Krisztus-fát a hatalmas tűzterű kandalló elé tették. A keményfa lassan égett karácsonytól vízkeresztig, mikor is végleg a tűzre dobták. A kandalló szája jelképezte a betlehemi jászolt, hol kis Jézus és Mária volt. Hitük szerint őket is melegítette. Annak meggyújtása is nagy előkészítést igényelt.  A kémény megtakarítása arra a célra szolgált, hogy a "καλικάντζαροι" azaz a krampuszuk, ne találjanak lépcsőt, vagy kapaszkodót, ha ott szeretnének behatolni. A tűztérből az utolsó porszemet is fel kellett takarítani, szintén, hogy ne találjon eleséget a rossz manó. Nem szerette ő a tisztaságot és a finom ételt. Ezért mielőtt a férj behozta a Krisztus-fát, a ház és a kandalló jól ki lett takarítva, majd diót, mogyorót, mandulát pirítottak az első tűz parazsán és csak ezután helyezhették a Krisztus-fát a kandalló elé. Az év rosszát, mit a manók hoztak nem volt szabad átvinni a jövő évre.


A legfőbb és utolsó előkészületet tizenkét nappal karácsony előestéje előtt kezdték meg.
Vízkereszt estéig végig égett a fa. Másnap reggel annak parazsát össze kellett gyűjteni, az istállók köré és a kertbe kellett szétszórni. Az előkészület 12 nap. A tűznek szintén 12 napig kellett tartania.

A mezőgazdasági területeken a közösség ezt a Krisztus-fát a kandalló fölé tette ágként. A hímnemű fák szimbolizálták a férfit. Ilyen pl a platán vagy a kendros. A másik ág, mit kereszteztek az elsővel, a nőt képviselte. Ez lehetett vadcseresznyefa-ág. A harmadik ág a keresztezéshez a házaspárt eskető koma volt. Ennek az ágnak mindig tüskésnek kellett lennie. A népi hit szerint ez a szokás krampuszűző volt. A vízkereszt napján ezt a három ágat is elégették.

Megint más falvakban a tűzgyújtás kezdetén, mi szenteste napján történt, keresztezték a fát, majd vastag fenyőkérget és tobozt tettek a meggyulladó tűzre. Annak lángra lobbanása közben tüzijátékként szikrázott, pattogott a tűz. A rossz manók féltek ettől a ricsajtól. Majd a tűzre egy kicsi olívaolajat meg vörös misebort lottyintottak, a tűz lelkének megtisztítására. Az is fontos volt, hogy ki került elsőként kapcsolatba a szenteste áldott tüzével. Kiszemeltek egy szerencsésnek gondolt gyermeket, és őt kérték meg, hogy mikor a tűzre kellett újra tenni, ő kavarja meg a parazsat. Mikor az a tűzre tette az újabb fát, mondták körülötte az áldást: Madarat, bárányt, kecskét és bő termést kívánunk!

A templomi liturgia után újra vittek haza a lányok kendros ágat, a fiúk vadkörte ágat. Ezt a kandalló fölé helyezték. A kicsiny ág kiválasztásakor ügyeltek arra, hogy gyenge, hajlékony ág legyen.  Ez a szokás a kívánságuk teljesítéséhez kellett.  A tűzzel kapcsolatos ceremóniákat mindig felnőtt irányításával gyermekekkel vagy még házasulatlan, vagy hajadon fiatalokkal végeztették.

Megint házanként a kandalló nagyságától függően változhatott a Krisztusfa elhelyezése. Ahol alacsonyabb, de széles és hosszú volt a kandalló, ott 12 napos égésre egy hatalmas kendros rönköt használtak, nem a kandalló elé, hanem a tűztérbe úgy a tűzhöz közel, hogy parázsoljon a farönk oldala. Mindennap forgattak rajta, majd vízkereszt napján végleg a tűzre döntötték a már vékony csonkot.

Én gyanítom, ennek a szokásnak a munkára, háziasságra nevelés is célja volt játékos módon. Valamint az év e napjaiban voltak többnyire otthon, és mindenki együtt. A termények betakarítása ez időre megtörtént, veteményezni még nem lehetett, a kis állatok ilyenkor még nem születtek meg. Pihenési időszak volt ez a hideg napokban, és azt a célt is szolgálhatta, hogy állandó meleg legyen az otthonokban. Minden munkafolyamathoz kitaláltak egy szép mesét, ezzel az időt is múlatták, és egymást szórakoztatták.


KARÁCSONY FALU
Ti nem keresnétek Görögországban ilyet, én is most hallottam erről a helyről elsőként.
Azt tudjátok már, hogy a Mikulás ünnepe itt honnan ered.

Karácsonyfalu létezik?
Magát a történetet a karácsonyfáról ismertem, azt is tudtam, hogy főleg az ország északi térségében, még ma is él. Itt a szigeten, az otthonokban is mesélnek még erről, de már nem állítanak, csak felemlítik. Hol lehet hát Karácsonyfalva, hol a régi szokások élnek még? Hogyan hívják?

KERDILLIA a falu neve.
Erről sehol nem olvastam.
Pedig írtak róla! Mikor is?
Az időszámításunk előtti időszak  nagy meseírója, IRODOTOS /Herodotosz/. Ő származik onnan.

Kedrillia, az ókori falu 1200-1400 méter magasságban feküdt a Rodopi hegyvonulat első hegycsúcsán. A trák térségben Kedrillia hegycsúcsról csodálatos a kilátás Olimpiáda szigetre . A Kedrillia-hegységet a Strimonas folyó választja el a következő hegycsúcstól, mi Kavala felett Panggeó néven ismert.
A tengerparti részen ti Asprovaltát ismeritek. Tavaly óta több szó is esett a Strimonas-delta feletti Amfipoliról is. Emlékeztetőül megemlítem, Nagy Sándor temetkezési helyeként gyanítják a régészek, és immár több éves feltárást tartanak a azon a környéken.

Az ófalu arról a különleges fáról kapta a nevét, mit régebbi karácsony körüli írásainkban már szintén említettünk. Kedros, κέδρος (Cedrus) azaz a cédrus fenyő. Ennek az örökzöld tűlevelű fának ókori elnevezése: KEDRILLIA

Szent fa volt az akkor is, ezért neveztek el róla hegyet, ott, ahol a legtöbb volt belőle.
Az ókori falu már nem létezik. A hideg időjárás és a történelem már csak a hegy nevében őrzi azt. A falu évszázadokkal később pár kilométerrel lentebb költözött. Oroszlánok laktak régen a Strimonas folyó partján, miután ők is kihaltak onnan, a lelkük a falu embereinek lelkébe költözött. Nagy falu lett, immár Kerdillia néven.
Majd jött a második világháború. Elsőként ott kezdődött a mészárlás az országon belül. A falu majd összes lakosságát kivégezték a nácik, ezzel mondva a görög népnek, hogy féljék a náci népet. Az ott lakókat kivégezték, majd felégették a teljes falut. Az akkori hatalmas gazdagságnak már épp csak a figyelmes szemlélő fedezi fel a nyomait. Szőlőligetek, dió-, gesztenye-, gránátalma-, mogyoróültetvények mind-mind leégtek.
Majd véget ért a háború. Egy pár család megmenekülve a háborúból, leköltözött a tengerpartra, birkát tartva és halászgatva.

Kerdillia egyszerű emberei, kik 1946 körül elkezdtek a parton a Strimonas-delta nyugati csücskében építkezni, újra komoly veszélynek voltak kitéve. A malária veszedelme fenyegette őket a mocsaras lápos részben.

A görög kormány az 1950-es években meghozta azt a rendeletet: NINCS TÖBBÉ HÁBORÚ! Települjenek újra az egykori hegyi falvak.
Ezt a kis közösséget, hogy biztonságos megélhetést adjon nekik, meghagyta mezőgazdasági falunak, a folyót szabályozta és elterelte.

A turizmus fejlesztése - Kréta, Rodosz  szigetek után - itt Asprovalta környékén kezdődött kötelező országos programként.
A falunak, bár tengerparti, meghagyták régi életmódját azért, hogy termékeivel kiszolgálja majd a turizmust.
Egy időszakban ott is kezdett megfertőződni a turizmus által az élet, de az autópálya kiépítésével újra visszatérhetett régi csendes hagyományos élete.
A falut ma 250 ember lakja. Javarészt 60 éven felüliek, sok-sok özvegyasszonnyal.  Bár az átlagéletkor 70 év, a 100 éves anyó is önállóan ellátja magát. Óvodája egyben általános iskola is,  kicsiny, egy pár vidám gyermekkel.

Ebbe a faluba mentünk hát vendégségbe.
Hétfőn hajnalban útnak indultunk. A tengerparti falu a régebbitől, mi már a lankás hegyek közt van, 7 km távolságra van, onnan az ófalu újabb 7 km-re a csúcs felé.
A három faluhely ma is egynek számít. Egyházi ünnepekre járnak ide is, oda is. Favágásra, gombaszedésre, lélekápolásra is. Majálisozni, tiszta hétfőzni a közelebbibe.
Ó, csodálatos helyen voltunk!

A görög karácsony egy öregek lakta faluban, nagyon eltér az általatok ismerttől.
Az emberek a hideg napokra a falvakban fát gyűjtenek, közben a karácsonyfájukat is előkészítik.
A fagyűjtés fárasztó, de szép foglalatosság. Friss levegőn való séta, a tájban gyönyörködés is hozzá tartozik. Élő fát nem vágnak ki. Legfeljebb alsó hajtásokat lemetszve, mit utána otthonukba visznek "élő karácsonyfaként."
Gyűjtenek ilyenkor fagyöngyöt, mit medvefának is hívnak.
Piros díszként a vadrózsa csipkebogyós ágát teszik hozzá.
Elmaradhatatlan a fáról az eukaliptusz ágacska is.
Az esti vacsorához lehet majd szedni azokból, így a lakás is illatos lesz és a csipkebogyóból készített teával a náthát is megelőzik.

A „Kerdilla fá"-hoz, és a tűzhöz sok hagyomány tartozik.  ( Έθιμα & παραδόσεις των Χριστουγέννων στην Ελλάδα )

„A világító magyalfa ág” avagy a tűz hagyománya.

Amikor Krisztus megszületett, és a pásztorok őt köszönteni mentek, az éjszaka nagyon sötét volt. A legenda szerint találtak egy kiszáradt magyalfát, arról egy ágat levágtak. (Egyes történetírók szerint magyalfaágat, mások szerint kerdillia ágat tartottak az emberek akkor kézben.) Mindegyik pásztor kezébe vett egy ágat, - azt meggyújtva -  egymás után sorban  haladtak a hegyről le Krisztus jászolához. Pattogott a tűz a fa ágában, biztonságos fényt és meleget is adva. A séta így nagyon vidám és meghitt lett.

Ezt a régi szokást sok faluban tartják még. Immár a szomszédok egymás köszöntésére a kandallóból kivett ággal mennek karácsony estéjén egymáshoz. Áram a hegyi falvakba csak a 70-es években került, tehát téli esték szomszédolásához is éltek e szokással. Világítás nem volt a faluban, ezt a módot használták hát a közlekedésre. Szimbolikus mondanivalója is volt ennek a szokásnak. Az otthon melegét vitték át a szomszédoknak.

A falvakban a régi átmentett szokás alapján tölgy- vagy babérlevelet, vagy kerdillia ágacskát vittek egy kis kosárban, majd a vendéglátóhoz érve azt a tűzre dobták, hogy életet, illatot és minden jót kívánjanak azzal. A száraz, illóolaj tartalmú levelek nagy hanggal, percegéssel hirtelen lángra lobbannak, meleget és fényt adva a körülöttük levőknek. Ilyenkor kell mondani a következő jó kívánságot: Bárányt, kecskét, vőt és menyet!

Tábortűz is sok faluban szokás. A kerdillia-t, azaz a „kerdos-t”, - a fenyő cédrust, mi a legtartósabb fa, házakra, hajóhoz, tűzhöz - nagy máglyaboglyába hordták a falu közepére vagy elejére. Estére meggyújtják és körülötte körtáncolnak. A táncban a lábdobogást, kolomp vagy csengő csilingelő hangját a krampuszűzésre használták. Kurjongatnak is, jókedvükben, meg hogy a népi hiedelmek szerinti gonoszt elűzzék. Oldalakon keresztül mesélhetnék még, hogy milyen szép hagyományaik vannak, a tűzről, és a szent ünnepi napok átéléséről. Sok-sok hagyomány nálunk is élt vagy él, pl. disznóvágás, disznótoros, halászlé készítés.


Karácsony előtt 12 nappal elkezdődik a böjti időszak is.
Leveles tésztából pitéket sütnek. Krumplis, túrós, spenótos, gyógynövényes - tepsiben, serpenyőben elkészítve.
Kenyeret dagasztanak, többfélét, mi a teljes ünnepkörre kitart majd. (Karácsonytól –Vízkeresztig).
Van kenyér, mi az ételhez kell, van, mi a köszöntéshez.
A köszöntés kenyere a Krisztus-kenyér.

Esténként elfáradva a tűz mellett a készített finomságokból kóstolgatnak. Frissen sült kenyérhez mézet, vajat, sajtot, fetasajtot, házi olívabogyót esznek. Italként illatos, mézzel édesített hegyi, zsálya- vagy hársfateát kortyolgatnak. Illatos, mert ez idő tájt a teába tesznek egy csipet fahéjat és szegfűszeget is.
Ebédként lencsét, babot, halat, rákot esznek.

A halleves eltér a magyar halászlétől. Ti magatok otthon is elkészíthetitek. Nem a tengeri hal a lényeg belőle.

Elkészítése:
1 kg zsíros többféle halfajta. Bármilyen. Fontos, hogy kövérek legyenek!
2 vöröshagyma, nagy szeletekre vágva
1 gerezd fokhagyma, 2 krumpli nagy kockába vágva, legalább 5 db nagy sárgarépa, nagy kockbában vágva.
1 cukkini utoljára a lébe téve, nagy szeletekre vágva
Egy paradicsom szeletbe vágva,
Egy friss paprika
Egy nagy zeller gyökérrel nagy szeletre vágva és levelével mi nek zöldjét utoljára tesszük a levesre aromának és díszítésnek..
Fűszerei: szemes feketebors, 4 babérlevél, tengeri só,
Egyéb: olívaolaj, egy tojás, 2 db citrom leve,
Levesbetétként lehet nagyszemű rizs, vagy a mai modern étkezés szerinti KINOA.
Kinoa: Ezt a görög konyha nagy előszeretettel használja egy jó ideje. Hasonlít az íze a halikrára. Kinézetre is hasonló.

Elkészítése:
A zöldségeket kifőzöd bő lében, majd leszűrve egy tálba teszed. A halat citrommal átdörzsölve kifőzöd a lébe. 3-5 perces forralás elég. A kifilézés sok időt vesz el. A szálkáitól megtisztított halat a zöldséges tálra helyezed. Egy dl olívaolajat egy citrom frissen facsart levével villával krémmé versz, majd ráöntöd a zöldséges halas tálra. A szűrt lébe befőzöd a rizst vagy a kinoát. Tűzről levéve hozzáteszed az egy tojásból felvert tojást. Ügyelni kell, hogy a tojás nagy tálban legyen felverve, hogy férjen a több levesmerőkanálnyi forró lé benne. Én habverővel verem folyamatosan, majd összeöntöm, akkor is kevergetve. Nem szabad, hogy összekapja a tojást, amikor összeöntöm a leveket.
Utolsó lépésként még egy frissen csavart citrom levét adom hozzá, és esetleg egy kicsiny olívaolajat.
Tálaláskor forró legyen a leves! Ehetjük önálló ételként a levest és a halas zöldséges tálat. De lehet beleszedni a levesbe a halból és a zöldségekből is. Ha otthoni halakból készítitek, az olívaolaj talán csak a zöldséges haltálra kell. A tengeri hal akármilyen kövér, nem tud olyan zsíros lenni.

A templomi ceremóniák is kötelezőek ezekben a falvakban. Mivel az egyetlen közösségi program a liturgia, és idősek lakják a falvakat, örömmel készülnek minden templomi misére. Utána a kávézókba szoktak összeülni kicsiny pletykákra.

Így készülnek hát Karácsonyfalvában az év utolsó ünnepére. Szentestére megtelik majd a falu.
Az öregek fáradt arca felderül a gyermekük és a sok unokájuk érkezésére. A falusi finom falatok, mik hetek óta készültek, gyorsan elfogynak.

Nincs szaloncukor, nincs karácsonyfa. Helyette csak a örökzöld ágak, a fagyöngy.
Díszes papírdobozba helyezhető, szalaggal átkötött ajándék sincs alatta. Ajándék a családi élet, mely csak a nagy ünnepek ideje alatt tud igazán naggyá nőni.
Az év utolsó napján együtt hát a család. Ezer km távolságra is lakhatnak egymástól távol, mi ez időben nem távolság.  Karácsonyfalvában ilyenkor nagy és vidám az élet!

Hol is van Karácsonyfalva?
Mindenhol, hol szeretet és együttlét és mosoly lakozik!
 

Kívánok mindenkinek békés, boldog karácsonyt!

 

Képek Kerdilliáról: 

Hozzászólások  

0 #1 Köszönetuagi52 2015-12-23 15:53
Köszönöm a megható, érdekes, tudásomat tágító cikket.Főállású írónak is jö lennél! Üdv:B.-néU.Ági.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

endeel